Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1914

28 és pedig a VIII. osztályban május 8-án, az I -VII. osztályban pedig május 14.- és 15-én. c) Helyi tornaversenyt nem tartottunk. 6. Érintkezés a szülőkkel. Minthogy a tanári testület nevelői és tanítói munkásságának csak akkor lehet igazán er dménye, ha az iskola cs a szülői ház egymást megértve, egymással összhangban törekszik az ifjú lelkének megismerésére, alakítására, irányítására, épen azért főtörekvésünk volt, hogy a szülőkkel és ezek képviselőivel állandóan fenntartsuk az érintkezést' Ellenőrző értekezletek után, s amikor csak szükségét láttuk, értesítettük a szülőket, vagy azok helyettesét gyermekeik előmeneteléről, erkölcsi viseletéről s minden alkalmat felhasználtunk, hogy a szülőket felvilágosítsuk, gyermekeik erkölcsi és szellemi fejlődését velük megbeszéljük s nekik tanáccsal útbaigazítással szolgáljunk. Fogadó órákat az idén nem tartottunk, de a szülők rendelkezésére állottunk, bármely időben kerestek föl bennünket. 7. Az ifjúsági könyvtárt, minthogy nem tudtunk hozzájutni a kórháznak lefoglalt épületben, nem használhatták az ifjak ; csupán a kötelező olvasmányokat tudtuk kiadni, amelyeket mind elolvastak az ifjak. 8. A tanárok irodalmi és társadalmi möködése A tanári kar tagjai szorosan megszabott iskolai teendőiken kívül tudományos, közmívelődési és társadalmi téren ez évben is dicséretre méltó tevékenységet fejtettek ki. Anyagi áldozattal és szellemi közreműködésükkel támogatták a nemesebb társadalmi törekvéseket s azon országos vagy helyi köröket, egyesületeket és társaságokat, melyek tudományos, művészeti, nevelési vagy jótékonysági célok szolgálatában állanak. Ezenkívül irodalmi munkásságot is fejtettek ki s a nagyközönség számára fölolvasásokat és előadásokat tartottak. Czakó Ambrő dr. tanárnak több kisebb cikkén és könyvismertetésén kivül egy nagyszabású műve jelent meg „A vallás lélektana" címen. E háborús évben azonban még a megszokottnál is nagyobb tevékenységet fejtettek ki a tanári kar tagjai s a polgári erények gyakorlásával ieyekeztek kivenni részüket a nagy háború nehéz munkájából. Szeretettel venni körül a sebesülteket és betegeket, anyagilag és erkölcsileg segíteni a hadbavonultak itthonmaradt hozzátartozóit, áldozni minden olyan intézményre, mely a háborúval kapcsolatban emberbaráti szolgálatokat teljesít s ez által a háború borzalmait, sebeit és szenvedéseit enyhíti s az emberek szivét megértésben és szeretetben közelebb hozza, vigasztalni a szomorúakat, bátorítani a kislelküeket: mindez olyan munka.