Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

48 Az épület déli részén volt az emeleten az ötablakos rajzterem, amely két osztályból alakult, a tornaterem pedig az épület keleti szárnyában földszint nyert elhelyezést szintén két szobából eggyé alakítva, de olyan nyirkos és egészségtelen, hogy a városi közegészségügyi hatóság intézkedésére később a tornatanítást végleg be kellett szüntetni. Iyen volt az intézeti épület állapota, mikor 1879-ben a ciszterci rend vette át a gimnázium vezetését. A ciszterci rend, amely a XII. században került Franciaországból Magyarországba, jelentékeny szerepet játszott hazánk művelődésének terén. Eleinte nemzetgazdasági szempontból tett nagy szolgálatokat, majd 1813-ban megnyílik előtte a nevelés és oktatás magasztos feladata, s tanítórenddé válik. 1778/79. óta az egri, 1813/14. óta pedig a pécsi és a székesfehérvári gimnáziumban tanítanak a ciszterciek, s mind a három gimnáziumuk az ország első intézetei között foglal helyet. Ezekhez járul a bajai gimnázium, amelynek ellátását 1878-ban vállalja magára a rend annak a fejében, hogy a szentgotthárdi apátságot a magyarországi törvények értelmében elválasztják Heiligen-Kreuztól s a zirczi, pilisi és a pásztói apátságba kebelezik be. A szentgotthárdi ciszterci apátság t. i. 1734 óta az osztrák heiligenkreuzi ciszterci apátsághoz tartozott. Ez a kapcsolat már az 1825-iki országgyűlésnek egyik sérelmét képezte, s V. Ferdinánd király 1847. márc. 31-én a szétválasztást elvileg jóváhagyta, annak keresztülvitelét a vagyoni kérdés rendbehozásától tevén függővé. A kérdés megoldása azonban akkor nem sikerült. 1877-ben Komáromy Ödön, heiligenkreuzi és szentgotthárdi apát, elhalálozván, Trefort Ágoston, közoktatásügyi miniszter, azon elvből indulva ki, hogy a külföldieknek adományozott egyházi javadalmakat a hazai törvények értelmében magyar egyházi férfiaknak kell adományozni, előterjesztést tett ebben a dologban I. Ferenc Józsefnek. A király 1877 aug. havában a fölterjesztést jóváhagyta és elrendelte, hogy előbb a heiligenkreuziekkel tisztába kell hozni a vagyoni kérdést, s ha az rendben lesz, a miniszter a szentgotthárdi apátság jövő sorsát illetőleg tegyen előterjesztést. Trefort 1877 dec. 6-án értesíti Rezutsek Antal zirczi apátot, hogy a szentgotthárdi apátság jövő sorsáról kívánna vele értekezni. Rezutsek Antal zirczi apát, Mezner Rudolf zirczi alperjelt bízza meg, hogy tárgyaljon a közoktatásügyi miniszterrel. E tárgyaláson tette meg Trefort az ajánlatot, hogy a szentgotthárdi apátságot Zirczhez akarják kapcsolni. A kapcsolatnak egyik föltétele volna,