Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

46 hiszen a bajai gimnázium tanulóinak száma évről-évre sfcáporodik, a 400-at mindig meghaladja, s a délvidéken egy kir. államgimnázium sincs. Az 1867. évi május 13-án tartott közgyűlés elfogadja a tanári kar ajánlatát, s a közgyűlésből Csupor Gyula, a város főjegyzője, folyamodványt intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A főjegyző megható szavakkal rajzolja a város súlyos anyagi helyzetét és kéri, hogy vegye át a gimnáziumot, amelyet a város képtelen fenntartani, az állam. Megjegyzi, hogy a város nem tud többet tenni, minthogy átadja az épületet és annak fenntartására kötelezi magát; érzik, hogy ez nagyon szerény ajánlat, de cl bennök a hit, hogy a város roncsolt anyagi állapota kimenti ebbeli ajánlatuk csekély voltát, amelyet a közjó s az általános szempontból veendő közérdek eléggé kipótol. Miután a minisztérium meggyőződött a város zilált anyagi helyzetéről, teljesiti a város óhajtását, s 1868. május 22-én értesíti a várost, hogy a gimnáziumot átveszi az állami gimnáziumok sorába, a tanulmányi alap terhére. Minthogy azonban a tanulmányi alapot nem terhelhetik meg túlságosan, az pedig méltányos, hogy a város a róla levett teher fejében továbbra is hozzájáruljon a gimnázium fenntartásához, ennélfogva a város kötelezze magát, hogy az intézet épületének fenntartási költség.in felül a gyakorlati és elméleti oktatás költségeinek fedezésére 400, a kezelési költségekre u. m. fűtésre, tisztogatásra stb. 1000 s az irodai költségekre 200, szóval évenként 1600 koronát fizet. Baja városa 1868. május 22-én tartott közgyűlése köszönetet mond a miniszternek a város iránt tanúsított nagylelkűségéért, egyhangúlag elfogadja a föltételeket, amelyek szerint a gimnázium épületét és beltelkét örök időkre és minden fenntartás nélkül átadja a tanulmányi alap kizárólagos birtokába, s a gimnáziumi épület fentartási költségein kívül évenként 1600 koronát fog fizetni. Ezen az alapon csakugyan megtörtént az átvétel. A tanári .kar is nagy lelkesedéssel fogadja az államosítás hírét s elhatározza, hogy Eötvös József báró arcképét megfesteti s rajta lesz, hogy az eddigi Tanoda-tér Eötvös-tér elnevezést nyerjen. Türr István arcképét pedig szintén meg fogja festetni az intézet számára hálából, hogy a gimnázium jövőjének biztosítása érdekében hathatósan közbejárt. A bajai főgimnázium az 1869/70. iskolai évtől kezdve mint kir. kath. állami főgimnázium szerepel Bándl János vezetése alatt, aki Horváth Ferenc után 1866''7-ben az intézet igazgatója lesz, s mint ilyen működik 1879 80-ig, amikor a bajai gimnáziumot a ciszterci rend veszi át.