Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

31 alapító rokonai tarthattak számot, másodsorban pedig a Matics-családnak leszármazottai. A tűzvész után a tanulók száma nagyon leapadt; nemcsak a vidéki ifjak voltak k nytelenek távozni a városból, hanem a bajai ifjak Közöl is sokan más intézetekbe mentek tanulmányaik folytatására, mert szüleiknek és szállásadóiknak sem lakásuk, sem élelmük nem volt. Az egykorú napló följegyzése szerint 79 ifjú távozott Bajáról. Hogy a helybeliek se veszítsék el az egc^ iskolai évet, a városi tanács kérésére a Szent Ferenc-rend provinciálisa úgy intézkedett, hogy a rendi növendékeket a mohácsi iskolába helyezte át, s azoknak szobáit iskolákká alakítva már május 6-án folytatták az előadásokat. A felsőbb tanhatóság engedélyével ez iskolai évet július 17-én fejezték be. Minthogy a gimnázium épületének rendbehozatala nagyon lassan haladt előre, az 1840/41-ik iskolai évet is a kolostorban nyitották meg és csak november 12-én költözködhettek át a gimnázium restaurált épületébe. 1842-ben új főigazgatót kapott az intézet Deáky Zsigmond fölszentelt püspök személyében. 1845-től kezdve a hivatalos levelezés már magyar nyelven történik. Az 1845-ik év nevezetes esztendő az intézet történetében. Mióta nyilvános kir. gimnázium lett, ez évben először volt alkalma falai között főigazgatót üdvözölhetni. Persze nagy örömmel fogadják, s a hatodik osztályi tanulók pásztorjátékot rendeznek tiszteletére a Szent Ferenc-rendiek ebédlőjében, este pedig fáklyás zenével üdvözlik szállásának ablaka alatt. A tankerületek új beosztása és szervezése alkalmával a bajai gimnázium a budai tankerületbe kerül, amelyhez Pest, Bács-Bodrog, Fejér és Esztergom megyék tartoznak, meg a Jászság és Kis-Kunság intézetei. A főigazgató 1846. szeptember 10-én kelt levelében közli ezt a változást az igazgatóval s értesíti arról, hogy a budai tankerület főigazgatója Fogarassy Mihály püspök lett. Egyúttal elbúcsúzik a tanári testülettől s „legszívesebb háláját nyilvánítja azon bizodalomért, szeretetért is szívességért, mellyel az igazgató és tanári kar iránta minden alkalommal viseltetett." A szabadságharc idejében a tanítás rendes menetében nagyobb zavarok nem fordultak elő, minthogy Baja városa meglehetősen távol esett a harcok színhelyétől. Egy esetben szüneteltek az előadások 1849-ben febr. 12— lö-áig és pedig azért, „mivel nagyobb része a helybeli lakosoknak családostul eltávoztak a városból azon félelemből, hogy a rác és s?erb ellenség a várost megtámadván, azt elfoglalja és szokott módon tűzzel-vassal puszti-