Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913
23 Véleményem szerint ez a tény legföljebb annyit bizonyít, hogy az építkezésnél néhol sarat, másutt meszeskeveréket használtak a téglák egymáshoz való ragasztására, amiből talán az építőmesterek változására vagy valami más ilyen okra lehet gondolni, de semmiképen sem bizonyítja azt a föltevést, hogy az eredetileg földszintesre tervezett épületre később építették az emeletet. Maga Szenczy is azt állítja, hogy 1815-ben már valószínűleg emeletes volt az épület. Az épület alapját 1813. április 18-án tették le, 1815-ben pedig, amikor megnyílt, már emeletes voU az épület, hol lehet tehát megkeresnünk azt a két különböző időszakot ? Nekem különben hiteles okiratok állnak rendelkezésemre, amelyek azt bizonyítják, hogy az épület már eredetileg emeletesnek volt tervezve s így is építették. Mikor t. i. a városi számvevő 1814-ben megkészítette kimutatását a város bormérési jövedelméről, az egyik pontban fölemlíti, hogy a város már eddig 48 ezer forintot fizetett ki az építkezéséit. Az építkezésre fordított összeg nagyságából látszik, hogy nem lehetett az épület földszintes. Különben a vármegye részéről kiállított bizonyítványban a vármegye kiküldöttei határozottan megmondják, hogy az épület egy emeletes és tornya is van. 1) Azután meg az;is bizonyítja az iskolaépületnek emeletes voltát, hogy földszintes épületben nem is lehetett volna elhelyezni mindazt, ami a gimnázium épületében elhelyezést nyert. Itt volt u. i. a gimnázium 6 osztálya, 2 görögkeleti szerb elemi iskola a tanító lakásával, azután a róm. kath. fiú- és leányiskolák a főtanító és egy tanító kényelmes lakásával. Végül kitűnik az épület emeletes volta az intézetben lakó tanítók és az intézet igazgatója között ismételten előforduló civakodások aktáiból is. Ez iratokban egyik helyen azt olvasom, hogy a róm. kath. kántortanító arról panaszkodik, hogy a gimnáziumi tanulók az emeletről cseresznye-magot, papírdarabokat stb. dobálnak le, viszont a gimnázium igazgatójának meg az ellen van kifogása, hogy a szerb tanító cselédje olyankor jár föl a padlásra, amikor az emeleten levő gimnáziumi tanulók a folyosón járnak-kelnek. Mindezek, azt hiszem, eléggé bizonyítják, amit különb:n a hagyomány is megerősít, hogy az épület már kezdettől fogva emeletes volt. !) Ebben a toronyban volt az úgynevezett primusz-csengetyü, amely az előadásra hívta össze az ifjakat.
