Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

16 Ádám személyében, akik, abban a tudatban, hogy az iskola ügye bizo­nyára rendben, van, folytatták a tanítás munkáját s mindenben úgy visel­kedtek, mint nyilvános intézet tanárai és rendes bizonyítványokat állítot­tak ki, míg csak egy Oskó-féle eset ismét föl nem hívta a helytartó­tanács figyelmét. A győri tankerület főigazgatója, Paintner Mihály, győri kananok és rátóti prépost, mihelyt hivatalával rendbe jött, figyelmét elsősorban a bajai latin iskolára fordította. Pótolni kívánta, amit elődei mulasztottak. Hogy a dolgok állásáról kellő tájékozást nyerjen, személyesen jött el Bajára s megvizsgálta az iskola állapotát. Látogatásának eredményéről azt jelentette a helytartótanácsnak, hogy a bajai latin iskola nem sorolható a rendes, nyilvános iskolák közé főleg azon okból, mert a város eddigelé nem mutatott ki annak fenntartására elégséges alapot. A városi tanácsnak pedig azt tanácsolta, forduljanak kérésükkel őfelségéhez, mutassanak ki elegendő iskola-alapot, természetesen a földesúr jóváhagyásával; ő a maga részéről kérelmüket támogatni fogja. Baja város tanácsa 1807 július havában felküldi kérvényét a fel­séghez és egyúttal folyamodványt terjeszt be földesurához, Grassalkovich Antalhoz. A helytartótanács Baja város folyamodványát véleményadás végett leküldi Bács vármegyéhez. Ez esetben a nemes vármegye nem sok jóindulatot mutatott a bajaiak iránt, mert 1808 szept. 19-én kelt felterjesztésében azt jelenti a helytartótanácsnak, hogy Baja városának a gimnáziumra nincs alkalmas épülete, nincs elegendő jövedelme s nem tud elégséges alapot föltüntetni . a gimnázium fenntartására. Ezen kedvezőtlen információ alapján a helytartótanács 1808 nov. 2-án kelt leiratában értesíti a város közönségét, hogy iskoláját nem rendszeresítheti. Ha kellő anyagi alapról gondoskodnak, akkor lehet reményük arra, hogy iskolájuk megkapja a nyilvánossági jogot. A városi tanács, úgy látszik, nem vette egészen komolyan a hely­tartótanács fenyegetését. Ez abból látszik, hogy éveken át semmi komo­lyabb intézkedést nem tett az iskola nyilvánossági jogának megszerzé­sére. Elégségesnek vélte, hogy egyelőre szerződésileg biztosítja a Ferenc­rendi tanárok működését, akik abban a hitben, hogy az iskola ügyét a város majd elintézi, jóhiszemiileg tanítottak tovább is épúgy, mint azelőtt. A főigazgató ismételt sürgetésére végre 1813-ban hozzáfogtak az ,úi iskola építéséhez, s minthogy a főigazgató folyton hangoztatta, hogy az iskola nem kaphatja meg a nyilvánossági jogot mindaddig, mig

Next

/
Thumbnails
Contents