Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912

74 A DARAB ZENE- ÉS ÉNEKSZÁMAI: I. kép. Nyitány. Semiramis. Rossini G. Pitypalaty. Gaudeamus igitur. II. kép. III. kép. Nyitány. A huszárok. Suppé Fr. Nyitány. Magyar ábránd. Hubai Induló. Ének Burgundia megvételéről. Bordalok. Emőke dala. Jenőtől. Attila indulója. Üdvözlő dal. Mulató nóták. Gyász-zene. A darab a hun-magyar rokonság alapján állva históriánk legendás korából veszi tárgyát s a római és hun érintkezést is rajzolva három képben tünteti elénk Attilát. A képekből, amelyek a római és a hun világot jellemző vonásokkal elevenítik meg előttünk, mindenütt nagy erővel domborodik ki Attilának, az Isten ostorának, hatalmas alakja, aki arra van hivatva, hogy népét naggyá és hatalmassá tegye, s akivel annyira össze van forrva népe és népének dicsősége, hogy halála után egyszerre fülbomlik a nagy hun birodalom. A harmadik fölvonás végén nagy drámai erővel rajzolt pártharcok közepette az Attila halálán és a hun birodalom bomlásán jajongó nép kétségbeeséséből bíztatóan csendül ki Őrs táltos jövendölő szava, hogy a hun nép élni fog a dicső magyar népben. A színdarabnak nagy hatása volt a közönségre. E hatást fokozták a remek díszletek, a szereplő ifjaknak ügyes játéka, a magyar tánc, a díszes és korhű ruhák, a fölvonulások és csoportozatok, amelyek festői látványt nyújtottak s a darab tartalmához hozzásimuló ének- és zeneszámok. A színdarabnak valóban fényes erkölcsi és anyagi sikere volt. Kiemelve a szereplő ifjakat, akik a játékban, énekben, zenében egyaránt kitettek magukért, e helyen is dicsérettel kell fölemlítenem Fejér Adorján tanárt, aki kiváló történeti tudással és költői erővel s pompás magyaros stílussal a színdarabot megírta, Nagy Vazul tanárt, aki az ének- és zeneszámokat összeválogatta, részben szerezte s aki az ének és zene betanításában és rendezésében olyan sokat fáradozott s Gáspár