Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912

59 d) Dugonics Etolká-ja. Költőiség ős a klasszikus iskola. Kazinczy jcl!< mo a Pályám emlékezete alapján. A nyelvújítás jelentősége nyelvészeti, irodalmi és politikai szempontból. Horatius és Berzsenyi. A régi magyar nemzeti élet Kis­faludy regényeiben. Bánk-bán beszédeinek szónoki ereje. — A nemzeti roman­ticizmus. A k'U Kisfaludy. Kisfaludy Károly népdalai Körkép Kisfaludy föllép­tekor. Ismeretlenebb írók, műveik ismertetése (Bacsányi, Virág, Verseghy, Ányos, Tarkányi, Vas Gereben, Vajda I'., Szigeti, Hugó stb., stb.). Vörösmarty ódái s a korviszonyok. A reformkorszaksa romanticizmus. Vörösmarty nyelvo valamelyik műve alapján. Eötvös társadalmi és politikai eszméi. A Karthausi. Az almanach­líra. A népszínmű története. Jósika leírásai. A hexameteres éposz története. c) Arany és a verstechnika. Buda halála, a Zrínyiász és a Zalán futása. A Toldi trilógia nyelv, szerkezet, jellemzés, verselés szempontjából. Arany jelleme költészetéből. Arany és Petőfi barátsága leveleikben. Petőfi és a baráti érzés. Petőfi népdalai, családi érzése leíró költészete. Petőfi szerelmi és hazafias lírájának fejlődése. Az útilevelek és lilirajzok. Tompa és Pelőli barátsága. Tompa termé­szotórzéso. Tompa és a vallás. A népregék és népmondák. — Az ember Kemény Zsigmond regényeiben. A tragikum Keménynél. Rákosi, Dóczy, Csiky egy-egy színműve. Jókai alakjai, nyelve, tárgyai. — Vajda, Reviczky lírája. A 80-as évek epikusai, lírikusai. — A Gondán F.-t'éle összefoglaló tételek kidolgozása. — Tóth Kálmánról pedig évente illő egy-egy értekezés! 2. Klasszikus és modern irodalom. a) Műfordítások az iskolában tárgyait szövegből vagy más szabadon válasz­tott íróból. — Tanulságok Phaedrus meséiből. Ovidius és a mithosz. Ovidius és Livius előadása Róma történetéről. Eposzi sajátosságok Vergiliusnál. Vergilius és Homeros. Korkép az Aeneis alapján. Az Aeneis leíró és nyelvi szépségei. A latin hexameter. Horatius Ars poeticá-jának esztétikai értekezéssé alakítása. Horatius eszméi. Horatius versformái. Horatius a legrómaibb költő. A satírák cé zata. — Homeros istenvilága. Homeros leírása. A Homeros-i jelzők és hason­latok. Korkép Homeros alapján. — Sallustius vagy Livius beszédei szónoki be­széddé alakítva. Cicero egyik beszédében a szónoki érvek elrendezése. Tacitus és Sallustius nyelvi sajátságai. A császárság kora Tacitusnál. Kapcsolatok: A latin irodalom hatása a magyarra. Egyes latin írók hatása (Cicero—Pázmány, Vergilius—Zrínyi, Vörösmarty, Horatius—Herzsenyi). Kölcsey emlékbeszéde Berzsenyi fölött és Cicero: Pro Archia poéta Összehasonlítandó Horatius egy ódája Virág B. fordításában- Berzsenyi megfelelő ódájával. — A „Quo vadis" vagy „Pompeji végnapjai" a régiségtan világánál. A latin klassziku­sok fordításainak összeállítása és méltatása. Latin vagy görög versek vagy szónoki művek szavalása. b) Műfordítások német, francia, angol stb. nyelvből. — A német nyelv s a magyar nyelv föltűnő különbségei. A német-betűs írás nemzeti s praktikus szempontból. — Egy-egy német költő vagy prózaíró jellemző méltatása. — A Teli­monda. A Niebelungok. Wulfila gót bibliafordításának jelentősége a német nyelv­tudomány szempontjából. Wolfram von Eschenbach Parzival-ja és- a középfél­német műéposz tárgyai. A minnesángerek és trubadúrok lírája. Luther Márton S az új német irodalmi nyelv. Wieland mint regényíró. Bürger és a német bal-

Next

/
Thumbnails
Contents