Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912

31 I. As ige. 1. Az ige fajai. A magyar mondattannal nagyon helyesen egyeztetett fejezet. — A 99. §. végén könyörgöm h. könyörgök teendő. —A 100. §-t a második bekezdéstől végig elhagytam. 2. Az ige személyruyos alakjai. Alapos átolvasás után az egész elmaradt. 3. Indicativus. Zavarosnak tetszik a praet. perf. magyarázata: többnyire más történeti esemény előzményeit hangsúlyozza, ezért gyakoribb mellékmondatokban. — Meghagytam a régi tanítást:' két mult esemény közül' az az előbb megtörténtnek ideje a praet. perf. — A perf. logicum megértését nagyban segítik a felhozott példák. 4. Coniunetirus. Rövid és könnyen érthető összefoglalás. A d) pont faxint alakja magyarázatot kívánna. 5. Imperativus. A megszokott egyszerű ós szigorú parancsoló kifejezés helyett első alak és második alak elnevezést használja. Egyébként szintén rövid és könnyű fejezet. 6. Igenevek. Főnévi igenevek. A 116. §. elején iigy-mint helyett mind-mind teendő. — Elhagytam e §. második felét: A latinban az infinitivus maga mellé veheti stb., mivel az említett nyelvtények magyarázata fölösleges. — Megrövidítendő az 117. §. A magyar nyelvtan is tanítja, hogy a főnévi igenév lehet alany is, tárgy is s a példák jórésze mind a két nyelvben egybeesik. Az acc. c. inf. tárgyalása nagyon világos és egyszerű. A c) ponthoz azonban alkalmasabb például ezt iktattam: Volo te hic esse, mivel a közölt példa már összefügg a iubeo vonzatával. —- A 2. és 3. jegyzetet alapos átolvasás után elhagytam, ellenben a 4-t kiegészítettem a fore-féle szerkezet ismertetésével: ha az acc. c. inf. szerkezetben fut. inf.-t kell használnunk, azonban az igének ez az alakja hiányzik, a főmondatba tesszük esse igének fut. inf. alakját: fore, a mellékmondatot ut kötőszóval kezdjük s állítmányát coni.-ba tesszük, pl. remélem, hogy szorgalmasan fogsz tanulni —spero fore, ut diligenter diseas. A 119. §. — a nom. c. inf. ismertetése — hézagos. A magyar látszik visszaható igéből kiindulva adtam magyarázatát: te betegnek lenni látszol: tu aegrotus esse videris. — Ugyancsak hézagos a 120. §-ban a iubeo passivum alakjának vonzata. — A gerundium és supinuin elmélete világos. Jól kiemelendő a 122. §. jegyzete: a gerundium megtartja igei természetét s accusativust kíván, mert ennek kapcsán legkönnyebb az átmenet a gerundivumos szerkezetre.