Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912
21 Accusativus. Genitivus. Dativus. Ablativus. 3. Sajátosságok a latin névszók használatában. A főnév. A melléknév. A névmások. A számnevek. 4. Az ige. Az ige fajai. Az ige személyragos alakjai. Indicativus. Coniunctivus. Imperativus. Főnévi igenevek. Melléknévi igenév. 5. A mondat fajai. Főmondatok kapcsolata. Fő és alárendelt mondatok kapcsolata (Consecutio temporum). Az alárendelt mondatok. Mellékmondatok beolvasztása. Függő beszéd. E vázlatból is kitetszik, hogy a két osztályra szóló anyagot arányosan nem lehet elosztani úgy, hogy a IV. osztály anyagául csupán az 5. rész (A mondat fajai) maradjon s az 1— 4.-t a III. osztályban végezzük el. Azért az anyagot ugy osztottam be, hogy az 1—3. részt a III. osztály, a 4—5. részt a IV. osztály számára tűztem ki. Tehetjük ezt annál inkább, mivel a tanulók a 4. rész anyagát gyakorlatból már úgyis elsajátították, részben pedig a III. osztály olvasmányai alapján gyakorlatilag el fogják sajátítani, így az igemódok s igeidők s az igenévi szerkezetek elméletét hagyhatjuk a IV. osztály anyagának. Az anyag sorrendjében épen ez a főkülönbség a Liber Sexti mondattana s egyéb mondattanok menete között. Bartal-Malmosi-é pl. a beszédrészekkel kezdi a tárgyalást s az itt adja az igenevek és szerkezeteik tanát. Pirchalá-é már mondattani alapon áll s az igenevek tana az esettan után következik. Amint már említettem, az eddig használt mondattanokhoz képest rövidebb ugyan a Liber Sexti-é, azonban még mindig vannak elhagyható részei. Keresi, ahol csak könnyű a kapcsolat, a vonatkozást a magyar mondattannal, persze tanulmányom első részében említett módszerreformot nem viszi keresztül. Megtartja a kapcsolatot a legnagyobb mértékben az olvasókönyvvel, mert alig akad elvétve néhány példa, melyet nem a L. S.-ből merített. Sőt annyira kihasználja példatárul az olvasmányokat, hogy a rengeteg példa itt-ott megakadályozza a helyi memóriát, a könnyű áttekintést. E kárt azzal igyekeztem ellensúlyozni, hogy a tanulókkal lemásoltattam az egész mondattant. A nyelvtani feladat magyarázata az órák felezésének elvénél fogva legtöbbször a fordítás-órán történt, mikor is a következő órára a tanulóknak egyéb írnivalójuk ugy sem volt. A példák bősége alkalmas arra, hogy rajtok a törvények alkalmazását megfigyeltessük, de természetesen elegendő egy-egy példát emlé. kezetben tartani a szabályok illusztrálására. Leckénkint lemásolták így az egész anyagot (IV.-ben szintén) s egy kis gonddal, ellenőrzéssel odáig vittük, hogy ismétléskor már szivesebben tanulták az így sajátkezűleg írt s megrövidített mondattant. Ezek után még részletesen a
