Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912

12 nyelvtanban való gyarlósága és a sok elvont fogalom lassu-lassu megemésztése. Itt csak egyetlen orvosság van: hagyjuk el az J.—II. osztályban a latint, tanulja meg, értse meg előbb a magyar nyelv szerkezetét, (hiszen arról nem is szóltam: micsoda szinte leküzdhetetlen akadályok gördülnek a munka elé veyyes anyanyelvű vidéken!) s kezdjük a latint a III. osztályban, hol a 12-13 éves tanuló szellemi fejlettsége, fölfegyverezve már a magyar nyelv szerkezetének ismeretével, az eddigi nehézségekhez képest játszi könnyűséggel fog megbirkózni a latin nyelv rejtelmeivel is. De még ez se minden. Reformálnunk lull a latin nyrlrt-in anyaiját is. Még pedig két irányban. Először is le kell szállítanunk a nyelvtan anyagát. A III. és IV. osztály aztán teljesen elégséges lesz a szükséges ismeretek elsajátítására. Hogy az anyag-redukálás lehetséges, példa rá a Liber Sexti 20 oldalra terjedő alaktana, (a mondattan már kevésbé jó példa). Az alaktan csak a legszükségesebb anyagot adja, a kivitelekből csak a lépten-nyomon előforduló alakokat s mégis a lefolyt négy év alatt alig fordult elő egy-két eset, hogy az alaktan adatait valamivel bővítenem kellett volna. Persze, mi még Bartal, Schulz, Szepessy nyelvtanain nevelődtünk s elgondolnunk is nehéz, hogy elégséges a tanuló nyelvtani tudása, ha pl. nem tudja is lefújni annalis, axis, callis, caulis... és még más 18 hímnemű kivételes társát, amelyek közül, hogy a példánál maradjak, a négy év alatt mindössze ensis, fascis, mensis, orbis, piscis és sentis fordultak elő, d: kettejükre a mi nemi szabályaink is, négyre meg a szótár ad felvilágosítást. Annyira nem tudunk megbarátkozni a rövid nyelvtan gondolatával, hogy pl. tudok esetet, mikor egyik lelkiismeretes és buzgó kollégám a Liber Sexti mellé még rendes tankönyvül bevezette Pirchala alaktanát is! —• Redukálandó a mondattan anyaga is. Hogy mennyire lehetséges, mindnyájan tudjuk. Hányszor karikázunk ki sorokra terjedő részleteket! Jól emlékszem diákéveim idevonatkozó adatára. A Bartal-féle mondattannak van egy rövidebb kivonata is. A III.-ban a nagy mondattant tanultuk, de a IV.-ben uj tanárt kaptunk s az megelégedett a kivonatos mondattan tanításával s IV.-tői kezdve VIII.-ig a rövid mondattan volt a tankönyvünk. S a rövidített anyag egyáltalán nem volt kárára tudásunknak s képzettségünknek. Nézetem szerint legelső sorban a mondattan azon részleteit rövidíthetjük meg, amelyeknek a tanítása azonos a magyar mondattanéval. Mert bármily különösnek tessék is ez állítás, bármennyire különbözik is egymástól a két nyelv szerkezete : közös vonásaik elég bőségesen találhatók. És e gondolathoz kapcsolódik második tennivalónk a latin nyelvtan terén. Talán első pillanatra visszatetszőnek, sőt képtelenségnek tűnik is fel, mégsem habozom leírni: az lesz a legnagyobb könnyítés a latin nyelvtan tanításában, ha kiküszö-