Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1910
29 vettünk a szokásos egyházi körmenetekben és nagypénteken a szentsírok látogatásában. A nyilvános élet nagy örömvizében az iskola az a bárka, melynek hivatása, hogy évszázados gyakorlat során megszilárduló elveknek, divatos áramlatoktól meg nem ingatható hagyományoknak biztos őre és menedéke legyen. A közélet vize csak hordozza a bárkát, de nem kormányozza ; kormányozza a bölcs belátásból meg a meleg szeretetből fakadó erkölcsi erő. Mindenki előtt ismeretes az a tény, hogy a középiskolai Máriakongregációk sokaknak szemében szálka voltak, s hogy ezen intézményeket oly helyről is támadták, hova voltaképen nem is tartoznak. Az a por azonban, melyet az irott és mondott szó a közélet küzdőhomokján fölvert, nem hatott be a múzsák templomába. A főgimnáziumi Mária-kongregáció ez idén is folytatta az ifjúság erkölcsi megnemesülését és haladását célzó tevékenységét, melynek eszközei voltak: a vörhenyjárvány miatti szünetnek és az ifjúsági színdarab előadását közvetlenül megelőző időnek kivételével kéthetenként tartott gyűlések, melyeken a praeses főleg a gyakori szent gyónásról és áldozásról beszélt; ezen elvnek fokozatos gyakorlati megvalósítása a szentségekhez való többszörös járulás volt. A kongregáció december 8-án rendezte tagfölvételi ünnepét, mely alkalommal Vojnits Dániel apát-plébános, a kongregáció egyik védnöke 10 ifjút vett föl a Mária-leventék sorába. Az ünnepi szent beszédet Gnnczlik Kálmán dr. hitoktató mondta. A kongregációnak volt 35 rendes és 9 jelölt tagja. Praesese Mntpjarász Ferenc hittanár, prefektusa Hoffmann Kristóf VIII, o. t. Nem róni. lcath vallású tanulóink saját felekezeti lelkészeiktől, illetőleg hitoktatóiktól nyertek vallási oktatást- és ugyanazok vezetése s felügyelete alatt tettek eleget vallásbeli kötelességeiknek. 2. Fegyelemtartás. Tanulóink viselkedése általában véve ez évben is megfelelt a követelményeknek az iskola falain belül épúgy, mint azokon kívül. A fegyelmi állapot megnyugtatónak mondható, amennyiben az egész év folyamán nem történt aggodalmat keltő rendszegés, a gyermekkorral járó meggondolatlanságból és túlságos pajkosságból származó apró rendetlenségek is csak kisebb számban fordultak elő s a gondos ellenőrzés és atyai figyelmeztetés ezen esetben is mindig kellő eredménnyel járt. Négy tanuló részesült igazgatói megrovásban, kevésbbé szabályszerű magaviseleti jegyet két tanulónk kapott. Az intézet igazgatója a tanári testülettel együtt megtett mindent, amit a hagyományos jórend és fegyelem tekintetében szükségesnek és hasznosnak tartott. A testület tagjai, első sorban az osztályfőnökök, nagy