Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1909

42 141. ÓRA. Olvasmányunk kezdetén ezt az utasítást találjuk: Ezentúl az imeretlen szavakat a Szótárból (VI. rész) keressük ki. Megmagyaráztam először is a szótárkezelést és a tele olvasmányból a szavakat együtt kerestük ki. Ezután megbeszéltük a képet. Sextus Lucius barátjával kimegy a házból a kertbe, ahol gyönyörködve nézik a sok szép virágot s Tulliának csokrot kötnek. Majd a halas medence szélén telepednek le s a vígan úszkáló halakkal mulatoznak. A szavak egy részét már kiírtuk, a másik részét a képről megértettük, a fordítás könnyen ment. Kétszer is lefordítottuk. Lecke: a többi szavak kiírása a fordítás gyakorlása. Fele meni. 142. ÓRA. A szótárakat megvizsgáltam, tud-e mindenki a szótárral bánni. A fordítás ism. után, mivel új gramm, anyagot nem nyújt olvasmányunk, az igeragozást gyakoroltuk. Aztán lefordítottuk a 25. magyar olv-t. Fele mem. 143. ÓRA. A magyar olv. fordítása után újra a szavak keresését gyakoroltuk a XXVI.-ból. Sextus visszajön a kertből s átadja anyjának a virágokat. Elbeszéli, hogyan játszottak Luciusszal a halastó körül. Majd leül olvasni s anyjának tréfás dolgokat olvas föl. A fordítás során több új igealak fordul elő, de az összefüggésből könnyen érthetők, csak Iccturus-1 kell megjegyeznünk: olvasni akarván és narratura sum : mondani akarok. Hercle fölkiáltást magyaráztam. Lecke : a szavak s a ford. 144. ÓRA. A szavak s a fordítás kérdezése után sorba vettünk minden igét s alakját meghatároztuk: Apportas, fui, apportamus, — ajiportaiisscm, fuissent. Hogyan fordítottuk ? —- Uj alak. Megmondtam a nevét: a föltételes mód múlt ideje, coni. praet. perf. Semmit sem ismerünk igéink alakjából ? De igen, a perfectumot megismerjük: apportavi, fui-|-essem. Ragozzuk végig. Begyakorlása után tovább kerestük az igéket: lusimus, spectavimus (p. perf. coni. ?), natantes. Magyarul: úszó halakat. Ismerjük már: Aulus stans recitat: A. állva felel. A magyarban már tanultuk a melléknévi igenevet, latin nevét: participium, megmondtam s a két alakból látjuk is melléknévi tulajdonságát. A 122. órában már volt szó a raptae-val kapcsolatban az ige melléknévi alakjáról: meg van már latinban is a jelen s mult idejű participium. Hogyan képezzük a jelen idejű p.-t ? Nata-re, sta-re. Az inf. ragja helyett ns járul hozzá. A következő ige: lecturus: olvasni akarván. Íme a jövő idejű mell. igenév. Lego, legere legi, leclus: az vs helyett nrus. Ez is 3 végű. Kikerestük most a többi'igéket is és inf. alakban kiírtuk: dare, considere, auscultare, audire, vivere, interrogare, respondere, videre, emere. (A többit a jövő órán.) Mindegyiknek először elmondtuk a fő alakjait, azután képeztük a coni. praet. perf.-át s participiumait. Lecke; a diáriumba írni az előbbieket, XXV. mem. ism.