Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1909

így egyszerre ie is tudták fordítani. Csak az igék nyújtanak uj anyagot! punit, diligit-ben a t előtt nem a áll, mint eddig s^diligunt-ban is u és nem a előzi meg az nt-t. Ezt ők vették észre. Magyarázat helyett elég volt a magyar igék analógiájára hivatkoznom : ad, lát — adnak, vetnek, hol a végződések, illetve ragok szintén különbözők. A diáriumba beírtuk a két mondat alanyait, tárgyait, állítmányait. Megmagyaráztam, hogyan kell megtanulni a szófüzetből a szavakat s ezek tudása a feladat s a fordítás leírása a diáriumba. 17. ÓRA. A szófüzeteket átvizsgáltam s a szavakat kikérdeztem. Itt már magukra hagytuk őket, azért nagyon kell vigyázni a helyes kiejtésre s hangsúlyozásra. Átfordítottuk újra az egész olvasmányt. Figyelmeztettem azután őket, hogy ezentúl az alanyt alany esetnek mondjuk, a tárgyat tárgy esetnek s a rész. határozót rész. határozóese/ne/c. De csak így magyarul. Gyakoroltuk is ez elnevezéseket az olvasmányon. Megkezdtük a magyarból latinra fordítást. Az első olvasmány — Az iskola — két mondatát fordítottuk le. Elemző kérdésekkel megkerestük a mondatrészeket, a szavakat tudták, könnyen ment minden. Az első mondatban az értelmező bátran elmaradhatna: Sextust, a tanulót, gyönyörködteti az iskola. A táblára irtuk fel s onnan leírták a diáriumba. 18. ÓRA. A szavak átismétlése után három mondattal mentünk tovább. Ma az eddigi magyar terminusokat — alany, tárgy, rész. hat. — latinul tanultuk meg: nominativus, accusativus, dativus. Begyakoroltuk azt is, hogyan kell rájuk latinul kérdezni: quis-quid, quem-quid, cui. A tanultakat a diáriumba irtuk így: Nominativus: ki, mi? quis, quid? us, er, a, um. Accusativus: kit, mit? quem, quid ? um, am, um. Dativus : kinek ? cui ? o, oe. Bár még mindegyik végződés nem fordult elő, a teljesség kedveért mindegyiket felsoroljuk. De utalunk rá, hogy pl. um végű nomativust is fogunk találni. E schemát jól be kell gyakorolni, otthon megtanulni. 19. ÓRA. Az utolsó két mondat fordítása. A szavakat újra átvettük. Fordításkor már latinul kérdeztünk az ismert esetekre és kiegészítettük a többes szám hasonló eseteivel: Nominativus: kik, mik? qui, quae ? i, ae, a. Accusativus : kiket, miket? quos, quae? os, as, a. Dativus: kiknek ? quibus ? is. 20. ÓRA. Ismétlés. Minden eddig tanult ismeretet megbeszéltünk. Az első olvasmányt memoriter elmondták a képről, amelyen mindég mutatják azt a tárgyat vagy személyt, akiről szó van. A szavakat szintén a képről ismételtük át: mi ez?, mit csinál stb. Azután a második képet — Arca — tárgyaltuk. Cél az, hogy lehetőleg mindent