Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. tak", s ha az „vitte őket" vagyis nem birtak vele, akkor bizony a magyar vidékek sem maradtak megkímélve becsapkodásaiktól. Ezért aztán kezdetben a magyar nemesség is üldözte őket kegyetlen törvényeivel. így érthető, hogy Ferdinánd, majd később Rudolf is zsoldjába fogadhatta őket a török ellen; de Rudolfnak a magyar nemesség megfékezésére is ajánlotta a hajdúkat állítólag maga a hírhedt Básta ezekkel a jellemző szavakkal: „Ebet ebbel maratok." Így került egy időre a színmagyar marcona katonaság német zsoldba. A bécsi kormány hamarosan fölismerte azt a megbecsülhetetlen katonai értéket, melyet a hajdú gyalogság képviselt a török küzdelmekben, azért sietett a maga érdekében felhasználni. Bocskainak egyik íőérdeme, hogy letelepítette és szervezte őket, mire ezek megbecsülhetetlen szolgálatot tettek a hazának az alkotmányért és vallásszabadságért vívott nemzeti küzdelmekben. A német és más idegen zsoldosok és kapitányok alkalmazásának magyarázata egyrészt az uralkodóknak a magyar nemzet iránt táplált állandó bizalmatlanságában keresendő, mely hogy mekkora volt, mutatja az a körülmény, hogy II. Mátyás idejében a magyar katonaság lefegyverzését tervezték; másrészt pedig szegénységükben, melynél fogva a főurak- és főpapoktól hasonló ok miatt országos kezelésbe átvett várakat ők sem birván kellő számú őrséggel állandóan felszerelve tartani, kénytelenek voltak német és cseh tartományaiknak segélyét venni igénybe; ezek, minthogy saját megvédelmezésükről is volt szó, ellenkezés nélkül fizették a segélyt, de azután, mint áldozatkészségüknek jogos folyományát, követelték fiaiknak a végvárak őrségében való tömeges alkalmazását, állandó gyötrelmére és átkára a magyar népnek, mint láttuk. Összefügg ez a karloviczai béke előzményeivel is, minél inkább közeledett u. i. a hosszú török háború vége s minél kevésbbé volt szükség a magyar huszárságra, meg a kitartó hajdúságra, annál inkább megérlelődött az udvarnak az a régi terve, hogy a magyar katonaságot főleg a végházakból teljesen elbocsássák s idegeneket, leginkább rácokat helyezzenek helyébe, pedig a török ellen való küzdelmekben évről-évre résztvett magyar csapatok még az idegen fővezérek elismerését és bizalmát is kiérdemelték. A karloviczai béke megkötésével méltán remélhette a nemzet, hogy elülvén a kétszázados küzdelem, jobb jövőnek néz elébe; csakhamar azonban ki kellett ábrándulnia, látva, hogy a jövő még sötétebbnek mutatkozik a jelennél; most tünt ki, hogy kútba esett az a rengeteg áldozat, melyet a nemzet pénzben és vérben hozott; alkotmányát, régi törvényeit semmibe sem vették, még csak méltányosságot sem mutattak iránta.