Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. gyalogságé és tüzérségé, hazánk .sorsa egy esetleges török támadással szemben előre meg volt pecsételve. A király üstökét markában tartó oligarchia semmi fék által nem korlátozva a Mátyás által hátrahagyott rendet rövid időn fenekestül felforgatta. A banderiális hadrendszer elvben fönnmaradt ugyan, de az ország védelmében használható alig volt többé a nemesek részvétlensége, az eláradt fegyelmetlenség s a személyes honvédelmi szolgálatnak széltében divatossá lett pénzen való megváltása miatt, főleg mióta 11. Ulászló törvényben szüntette meg a királynak személyes honvédelmi kötelességét s ilyen kiváltságot másoknak is osztogatott. Zsoldos sereg tartására a Jagellóknak, kik Mátyáshoz viszonyítva szegények voltak, pénzük nem volt. A veszedelem előérzetében az egymásután sürün tartott országgyűlések rendeiben megvolt a jóakarat az eláradt bajokon segíteni, mutatják ezt fölösen hozott törvényeik, ám azok a papiron maradtak, foganatjuk nem volt. Más mentőeszközök után is nyúltak így 1. Elrendelik a vé<jvárak mer/erősítését. Mátyás erre nem helyezett súlyt, mert ő a síkon való n^ilt mérkőzésre is elég erősnek érezte magát. Ennek következtében a királyi zsoldosok s a tiszti bandériumok nagy része határőrséggé lett és csak négy tiszti bandérium maradt fenn továbbra is u. m. az erdélyi vajdáé, a horvát-tótországi báné, a temesi grófé és a székelyek ispánjáé. 2. Megszabják az ország egyéb lakosainak: a birtokos papság, egytelkes nemesség és a városok honvédelmi kötelességét. 3. A honvédelem keretébe bevonták a parasztságot és pedig többé nem mint a nemesi birtok járulékát, hanem mint a nemzettest számottevő tagját, anélkül azonban hogy e terhes kötelességgel szemben megfelelő jogoknak is részesévé tették volna. Mindé tényezők közül a viszonyoknak még leginkább megfelelő szolgálatot a várak teljesítettek, amennyiben a bennök elhelyezett nemesi hadak vitézül visszaverték a török portyázok, vagy martalócok becsapásait ; vagy alkalomadtán kamatostul adták nekik vissza a kölcsönt. A vitézi, hős életnek valódi előkészítő iskolái lettek e végek, mint ahogy a határszéli várakat nevezték. Szakemberek mulasztásul róják fel a Jagellók korának, sőt már az előzőnek, hogy számottevő nagy várak építéséről sem a határon, sem az ország belsejében nem gondoskodott; ám ez csak a fekete sereg feloszlása utáni időre állhat, mert mind a kormányzó, mind Mátyás király a síktéri nyílt csatákra helyeztek súlyt, tehát a gyalogságban látták a fő védelmi erőt, épúgy mint a török. Uj várak építése, vagy a meglévőknek lehető legjobb védelmi karba helyezése tetemes költséggel