Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. csapatok a lovasság felett, amint ezt Európa legtöbb állama belátva ép akkor foglalkozott hadrendszere teljes átalakításával. Képünk kiegészítéséhez tartozik még annak fölemlítése, hogy az ezidétt már ismeretes puskapor is hovatovább helyet foglal a hadviselés eszközei között, anélkül azonban, hogy a kor sejtelmével birna a korszakos találmány nagy fontosságának; a tüzérség e szerint mint uj elem jelenik meg Zsigmond hadseregében, melyet végül a huszárság, a szabad kir. városok s a kiváltságosak hadai, meg a zsoldosok egészítettek ki Zsigmond felismerte a fallal kerített városok fontos szerepét a honvédelemben, ezért elrendelte többnek a bekerítését; ezeknek aztán, mint megannyi várnak a védelmét a polgárság vállalta, mely ez időben egyedül volt alkalmas tüzérségi és gyalog szolgálatra, mert a magyar nemesség egyedül lóháton és szabad síkon akart szolgálni. Ide kell még vennünk, hogy a harcias szellem és kedv ébrentartására nagy befolyással voltak az Anjouk által meghonosított lovagjátékok és lovagrendek, miként föntebb említve volt. Mindeme elismerésre méltó lörekvések azonban nem adták vissza lelkét, azt a régi szellemet, mely honvédelmünknek az erkölcsi erőt kölcsönözte. Már Zsigmond erőtelen és hanyag kormányzása s még inkább az I. Ulászló halálát követő zavarok és fejetlenség alatt félelmetes erőre kapott olygarchia féktelenkedései nagy mértékben demoralizálták magát a köznemességet is, annyira, hogy annak kebeléből is kezdtek kiveszni a legszebb, legnemesebb polgári erények ; szomorú, de egyúttal szégyenletes bizonyítéka ennek az 1439. budai országgyűlés végzése, mely kimondja, hogy a hazát (a nemesség hazáját!) a király köteles megvédeni az ő zsoldos hadával és a nemesség csak a kényelmesen elvitatható legnagyobb szükség esetén köteles a királyt megsegíteni. Mekkora sülyedése a közerkölcsöknek és a nemesség kötelességérzetének ! Szomorú korszaka történelmünknek, midőn „a haza szent szerelmét önzés, az áldozatkészséget önhaszonlesés, a közszellemet magánérdek és szűkkeblűség, a békés polgári erényeket meghasonlás, pártviszályok, rablás váltották fel". Ily körülmények között a honvédelem kötelessége is háttérbe szorult, a törvénynek minden módon való kijátszásával a zászlóaljak s a telek-katonaság hanyagul és hiányosan állíttattak ki; a köznemesség egy része vonakodott telek-katonáit a megye zászlaja alá küldeni, más része silány pénzen váltotta meg táborozási kötelességét, vagy ha kénytelenkelletlen a táborban megjelent is, azt tetszése szerint idő előtt otthagyta, ami a hadi fegyelem és buzgalom teljes kiveszésére vezetett, mint a most hivatkozott szégyenletes törvény mutatja.