Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

VII. A hadizenés felségjoga akkor még némiképen meg volt osztva fejedelem és nemzet között, ami abban jutott kifejezésre, hogy külföldi háborújába a királyt csak úgy követte, ha neki tetszett s a királytól zsoldot kapott. Példáját láttuk, hogy a nemesség külföldi hadakozásának abbahagyására kényszeríté a királyt. Mig a nemességben élénken élt a honvédelem kötelességének érzete, addig a haza biztonságban volt; de amint meglazult, azonnal rázúdult a veszedelem, példa rá a tatárpusztítás rettenetessége. Ennek egyébként az is előmozdítója volt, hogy a IV. Béla korabeli hadsereg már nem azonos a régivel; az életmód és foglalkozás szembelünőleg átalakító hatással volt a magyar harcos elemre, a nemességre. Nem volt már ex professo — csak katona, egyébbel is foglalkozott már, nemcsak harccal és vadászattal. A régi magyar fegyelem is eltűnt, amint rombadőlt a vármegyerendszer és a várföldek elidegenítésének ez volt a nemzet erkölcsére nézve legvészesebb következménye. IV. Béla királyunk fáradozik a régi birtokállapot visszaállításán, de a magyar nemzet akkori átmeneti állapotának befolyását az ország harcképességére meg nem akadályozhatja. Lényegében még a régi általános hadkötelezettség volt az alap, melyen a nemzet hadereje nyugodott, csakhogy ez nem felelt meg többé a valódi viszonyoknak: berendezése, a műveltség emelkedése s a foglalkozások különfélesége miatt; ebből folyólag sikere is csak félszeg, sőt elégtelen volt, amint Mohi szomorúan igazolta. Ily csapás ismétlődhetésének megakadályozására a derék király megkezdi a várak építését, a városokat fallal veszi körül, megengedi egyes főuraknak és főpapoknak, hogy ugyanezt tegyék, egyedül azt kötvén kí, hogy váraik védelmére sereget tartsanak s azt szükség esetén a király rendelkezésére bocsássák. S itt tűnik fel első ízben, hogy a hűbérrendszer egy neme lesz a honvédelem alapja, szemben a régebbi várrendszerrel ; általánossá e hűbérrendszer a következő korszakban válik. II. A III. Endre személyében férfiágon kihalt nemzeti dinasztiánkat a francia földről Olaszországba jutott Anjouk váltják fel a magyar trónon. Kettős érdem övezi emiéköket, hogy első ivadékában teljesen magyarrá lett családjuk, és hogy az utolsó Árpád-királyok alatt veszendőbe indult alkotmányt és országos intézményeket uj alapokra feldetve újból felvirágoztatták s hazánkra a kultúra, jólét, tekintély és dicsőség napját derítették. Ezen reformátor! munkásságukban a lehanyatlott honvédelem ügye első sorban képezte gondoskodásuk tárgyát. A hűbéri elvek, melyeket olasz földről magokkal hoztak, merőben ellenkeztek ugyan a magyar alkotmány szellemével, mégis azon közkedveltségnél fogva, mely személyüket övezte, a nemzet minden megütközés és ellenkezés