Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908
VII. mindeme törekvések azonban maiglan meddőknek bizonyultak (szemünk előtt véres háborúk folytak a világ különböző pontjain) s a hőn óhajtott cél elérésére halvány reménynél egyebet nem nyújtottak. Trombita harsog, dob pereg. A kiélesedett nemzetközi helyzet, az évről-évre ismétlődő nagy hadgyakorlatok, öldöklőnél-öldöklőbb fegyverek feltalálása, melyeknek alkalmazásában lázas verseny folyik az államok között ; középiskolai ifjúságunknak a céllövésben, fegyverkezelésben való kiképzése, a föl-fölmerülő mozgósítási hirek: mindama várva-várt, de egyúttal rettegett bekövetkezhető eshetőségnek lázas jelenségei, amidőn fegyverrel kell igazainkért helytállani, midőn majd „mindnyájunknak el kell menni". A magyar ifjúság — a tanulmányai ismétléseként előadandók alapján — a haza hivó szavára tudni fogja kötelességét, valamint tisztában van azon állásponttal is, melyet e fejtegetés elején vázolt szempontok jelölnek ki minden igaz hazafi számára azon életbevágó, fontos kérdés megoldásánál, melyet katonai kérdés néven hárít át a jelen a legközelebbi jövőnek. Terhes, de dicső feladat lesz ez, alkotmányos intézményünknek hiányait az ész- és történeti jog alapján kiigazítani, előző nemzedékeknek nemtörődömségből, önzésből, szűk látókörűségből származott súlyos mulasztásait pótolni. A történeti jog — ama biztos fegyver, melyet e kérdés megoldásánál kezünkből kiengedni egy pillanatra sem szabad. A történelem tanulmányozása ismertet u. i. meg bennünket valamely intézmény keletkezésével, megmutatja szükségét, hasznát, célszerűségét létrejötte idejében ; feltárja egyúttal azon károsan befolyásoló körülményeket, melyek azt a nemzet intencióinak kezdetben megfelelő intézményt később megrontották, eredeti valóságából kivetkőztették; ezt a kezdetben észre sem vett változást aztán az idő, megszokás, önzés, rideg hatalmi érdek később szinte szentesítették. A történelmi tudásnak feladata már most az intézményt a reá tapadt idegen, káros cafrangtól megtisztítva eredeti valóságába visszaállítani, ily értelemben lesz a történelem valóban az élet mestere, „mayistra vitae". 1. A honvédelem a magyar alkotmány épületének mindenkor jelentékeny alkotó részét tette, melyen több más intézményünk alapult. Az Ázsiából kiszállt magyar népnél, — mint minden természeti egyszerűségben élő harcias népnél — a vándorlás és honfoglalás idejében az általános hadkötelezettség volt érvényben. Minden épkézláb ember katona, még pedig lovas. Lóra termett nép volt mindig a magyar. Leó keleti császár leírása élénk szemléltető képet tár elénk az egész hadtáborról s őseink hadviselésének számos, leleményes fortélyairól, melyeknek köszön-