Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1907

I. VAJDA ÖDÖN. " OIUI szeretetünkről beszéljenek, örömünknek hirdetői legyenek ez évi Értesítőnk első lapjai, amelyeket intézetünk kegyurának, méltóságos és főtisztelendő Vajda Ödön zirczi apát úrnak szentelünk. A mi jóságos atyánk ez évben munkás és áldásos életének egy nevezetes fordulójához ért : áldozópapságának ötvenedik évfordulóját ünnepelte. Aranymiséje, amelyet húsvét vasárnapján mutatott be az Úrnak Zirczen az anyakolostor templomában, nem csupán a ciszterci rend örömünnepe volt, hanem országos ünneppé nőtte ki magát, amelyben sietett résztvenni a kath. egyház feje, a római pápa s a koronás magyar király is. Az ünnepre hívó harangszó, amely végighangzott szerte a hazában s visszhangot keltett mindenütt, ahol Vajda Ödönnek szerető fiai, tisztelői és ismerősei vannak, eljutott mi hozzánk is, s mi siettünk érzéseinknek, amelyek szivünket csordultig megtöltötték, kifejezést adni. A mi gyönge szavunk, tiszteletünknek és hálás szeretetünknek tolmácsolója, — jól tudjuk — nem veszett el az üdvözletek áradatában, amelyekkel apát urunkat elhalmozták, s utat találtak az ő jóságos szivéhez, hiszen a jó atya gyermekének töredezett, dadogó beszédében is megérzi a szeretetet, amellyel fia rajta csüng. Ámde mi nem elégedhetünk meg ennyivel, mert hiszen a nemzeti kultúrának munkásai vagyunk, akiknek gondjaira egy nemzet legdrágább kincse van bizva : a magyar ifjúság. Az élet nagy küzdelmeire kell őket előkészítenünk, jellemes, munkás, kötelességtudó s minden jóért és szépért lelkesedő férfiakká kell őket nevelnünk : nem volna-e tehát hiba a mi