Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1907
24 valóságos örömrivalgások közölt rohannak egy szép kerti futrinkát hozva nagy diadallal. Milyen boldog is a gyermek, aki az ilyen szép állat kézrekerítésekor hangosan fejezi lei örömét, s milyen szerencsés, aki idős korában is gyermekies lelkesedéssel tud viseltetni a lermészet ez apróságai iránt. Milyen szép kis állat! A háta barnás és ebben az alaprajzban hosszában három sor gödröcske van, s mindegyik csillog, mintha apró drágakövekkel volna behintve. A futrinkák reggel és estefelé járnak zsákmány után. A fa tövébe tegyünk egy-két összetört csigabigát s lazán födjük be egy deszkadarabbal, a pecsenyeszagra rámennek a futóbogarak, s könnyű szerrel kerítjük hatalmunkba e szép állatokat. Elértünk a vámhoz, itt a fiúk szétoszlottak, hogy a homokos talajon cicindelákra vadásszanak. Ezek a kis lyukak az ő házaik; reggel a kis gnómokat a napsugár kicsalja odújukból, s cikázva röpködnek a levegőben. Minél melegebben süt a nap, annál fürgébbek. Nem röpülnek messzire, s ha leszállanak a földre, hálónkat ráborítjuk, balkezünkkel a háló csücskét felemeljük, mert a menekülő cicindela szivesebben röpül föl, mintsem fut. Csak az elsőt kellett meglátnunk, a többi szinte feltolakodott, s a C. campestris. L., C. soluta. Latr., főleg C. littoralis. Dej. oly szép számmal esett zsákmányul, hogy az eredménnyel egészen meg lehettünk elégedve. Persze ezek zöldes cicindelák voltak, de tiz jól preparált rovar volt kitűzve a piros (C. rubens. Friv.), ugyanannyi a kékes (C. violacea. Csiki), sőt a fekete változat (C. v. riigra. Beuth.) fejére 20 darab volt kitűzve. Fájdalom, ez irányú törekvésünk meddőnek bizonyúlt itt eddig. Szinte fölszisszent egyik heves bogarászom, a sarlós állkapcsával dühösen védekező kis bogár úgy megcsípte. Borús napokon nem ilyen tüzes, félénken húzódik meg a gizgazban. Áthaladunk a Deák Ferencz-zsilip hidján s csakhamar az erdő hűs árnyékába jutunk. Munkánkat megosztva végeztük; egy részünk a vízihálóval dolgozott, mások velem tartottak s veregettük ernyőinkbe a zsenge lombon tanyázó állatokat, a harmadik csoport a vizhordta törmeléket kapkodta össze s rostálta ki. A köveket is felemelgettük, hogy az ott meghúzódó állatkák birtokába juthassunk. Sokat gyűjtöttünk a pöfögő futrinkából (Brachimus crepitans. L., Panagaeus crux major. L. és P. bipustulatus. F., Elaphrus uliginosus. L. és E. riparius. L., Diachromus germanus. L., Lebia cyanocephala L. és chlorocephala. Hoffm. stb.) Mindmegannyian valóságos szemfényvesztők, amelyek hihetetlen gyorsasággal menekülnek vagy rejtőznek el a föld parányi repedéseibe vagy környezetük törmelékei közé és ebbe teljesen beleolvadva az élesszemű barázdabillegető, s más madárellenségük szemei elő) védve vannak. A kopogtatás is eredményes volt. A szép buprestidák közül a sárgafoltos Potosima maculata. Herbst, Anthaxia hungarica, A. salicis,