Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1906

43 tanári körök, majd az egyes intézetek is az eszme szolgálatába szegődnek, és egymás után vetik meg a filologiai múzeumok alapját. A bajai főgimnázium „azon jelentőség tudatában, mely az antik képzőművészet remekeihez fűződik, s ama sürgelő szükség érzetétől áthatva, mely szemléltető eszközök hiányában lépten-nyomon felütötte fejét a klasszikusok olvastatásánál," —- már 1887-ben beszerezte a Menge-féle képgyűjteményt és Kiepert „Alt-Latium"-át, az 1889/90. tanévben pedig a Launitz-Trendelenburg-féle „Wandtafeln zur Veranschaulichung antiken Lebens und antiker Kunst" c. 28 darabból álló képsorozatot (354 frt. 68 kr. költséggel.) A gyűjteménnyel együtt meghozatta a múzeum a következő műveket is: A. Michaelis: L)jr Parthenon; O. Jahn : Pausaniae descriptio arcis Athenarum; M. Beule: L' Acropole d' Athénes; H. Reinhardt: Roma vetus. (A szakmunkák 46 frt. 28 kr.-ba kerültek.) Saád Henrik, a gyűjtemény akkori lelkes felügyelője, hosszabb jelentésben számol be erről az örvendetes eseményről, és a képekhez mellékelt magyarázó füzetkék alapján röviden ismerteti az egyes képek nagyságát, tárgyát, és kiemeli mindazon dolgokat, melyeket azokon a tanulóknak különösen be lehet mutatni. Mivel azóta sem jelent meg Értesítőnkben egész gyűjteményünkről tájékoztató beszámoló, helyénvalónak látjuk múzeumunk alábbi, rövidre fogott ismertetését. Saád buzgó utódai: Czövek Frigyes és Kapossy Endre dr. a Hauptmann- és Langl-féle képeket szerezték be és mindegyiket magyarázótáblákkal látták el, melyek a tanulókat röviden minden szükségesről tájékoztatják. A képek (valamennyien keretben és üveg alatt) a folyosók falán és pillérein, lehetőség szerint fejlődési időrendben vagy szakok szerint csoportosítva helyezkednek el úgy, hogy, ha a tanuló a rajzteremből balra elindul és a lépcsőházon meg az alsó folyosón is végig halad, valóságos „tanulmányi ut"-at tehet, mert a felfüggesztett 42 Hauptmann féle és a 28 Launitz-kép során főleg a görög és római régiségtanon, a 34 Langlféle kép és a magyarázó-táblák segélyével pedig az építőművészet egész fejlődésén áttekinthet. Midőn e sorok irója az 1895/96. tanévben átvette a gyűjtemény felügyeletét, a tanügyi körök egyre jobban hangoztatták a művészeti nevelés szükségességét, és sürgették a művészeti képek és szobrok beszerzését. Sok intézet kénytelen volt most is úgy eljárni, mint az első filologiai múzeumok felállításánál, és ismét az ifjúsági könyvtárak 2—3 évi jövedelmét, dotációját fordította erre a célra.