Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1906

26 amíg ott volt, a munkásnak nem volt szabad az ásást folytatnia. Ugyanez rózsával tele hintett ágyban szokott pihenni, és egy alkalommal azért nem tudott elaludni, mert egy rózsalevél összegyűrődött alatta. Ilyen lesz mindenki, ha testét-lelkét a gyönyörök elpuhították Az ilyen elpuhult ember semmit sem képes elszenvedni. Ellenben a nagy, erős lélek a méltatlanságokra sem hederít. Mugni an 'tmi est. iüiurius danjiiceia. M. Catót valaki a fürdőben véletlenül megütötte. Ki is bánthatta volna készakarva ? És amikor az illető bocsánatot kért tőle, így válaszolt: „Nem is emlékszem, hogy megütöttek!" Jobbnak tartotta, ha nem is vesz tudomást róla, nem hogy megtorolja. Az egerek és hangyák tüstént megmarnak, ha hozzájok érsz. Aki gyönge, már a puszta érintésre is sértve érzi magát, hubcallia se Uieili putant, si tant/unhir. Az a nagylelkű, ki miként a nemes vad, rá se hederít a kutyaugatásra. A fennkölt lélek legbiztosabb ismertető jele, hogy semmi sem izgathatja föl. A világegyetem azon régiója, mely a csillagok közelében van, se felhőt, se zivatart, se forgószelel nem ismer; ott fönn minden csöndes, nyugodt. Az alacsony, földhöz közel eső már villámokat szór. luferiora fulminnnt. Ilyen a fennkölt lélek is. Mindig csöndes, nyugalmas, magába fojt mindent, mi indulatot kelthetne, szerény és mégis tiszteletreméltó. Vájjon mit találhatsz mindebből a haragos emberben ?! Gyakran pedig tanácsos is elhallgatnunk. Főleg a hatalmasok méltatlankodásait nemcsak türelemmel, hanem vidor arccal kell elszenvednünk. Mert ha azt hiszik, hogy igazságtalanságot cselekedtek, ismét elkövetik. Az jellemzi a szertelen szerencséjükben e bizakodott nagyokat, hogy akiket megbántottak, meg is gyűlölik. Mindenki ismeri annak a bizonyos öreg embernek mondását, aki fejedelmek szolgálatában őszült meg. Mikor ugyanis kérdezték tőle, hogy érhette el azt a fejedelmi udvarban oly ritka dolgot, az öregséget ? ekképp szólt: — Méltatlanságok árán, melyeket még meg is köszöntem. Régi dolog, hogy környezetünk, a légkör, melyben rendesen mozgunk, nagy hatással van ránk. Az iszákos lassankint megkedvelteti a borivást a vele poharazókkal. Az aljas, szemérmetlen társaság idővel a legerősebb lelket is megvesztegeti. Viszont éppen oly jótékonyan hatnak az erények. Nincs vidék vagy enyhe éghajlat, mely annyit használna az egészségnek, mintha a gyöngelelkű jó társaságban forog. Még a legrettenetesebb vadállat is megszelídül, ha hosszabb ideig