Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

9 Államokat alkot, intézményeket létesít, alkotmányt s törvényeket szerez, amelyek embertársainak jóllétét, boldogságát előmozdítsák, s melyekben vágyai, törekvése, akarata szóval szelleme fennmarad, él, működik és hatással van az utódokra is. Ilyen utakon, módokon szerzünk tudomást azokról, akik előttünk voltak s így adunk hirt magunkról azoknak, akik utánunk lesznek. Alkotásaikból ismerjük meg, hogyan éltek s hogyan gondolkoztak őseink; milyenek voltak érzéseik; mik voltak vágyaik, törekvéseik; alkotásaikban hagyták ránk lelköket. Az ősök lelke szól hozzánk a kódexek múlt lapjairól épúgy, mint a hatalmas templomokból, melyeket Isten dicsőségére emeltek; az- ősök gondolata és érzésvilága nyilatkozik meg előttünk azokban a kezdetleges szobrokban és festményekben, amelyekkel templomaikat felékesítették; az ősök szilaj lelkesedése lobog, gyűlölete izzik, majd később kétségbeesése és fájdalma zokog a kuruc nótákban, amelyeket tárogató kíséretében énekeltek; az ősök politikai bölcsesége és szabadságszerető lelke beszél hozzánk állam szervező intézkedéseikből s törvényeikből, amelyek alkotmányunknak alapját képezik ma is. Ámde nem minden gondolat, érzés, vágy, törekvés marad fenn. Amelyiknek múló, rövid ideig tartó értéke van, ami csak egyes embereket érdekel, az nem méltó arra, hogy elterjedjen cs fennmaradjon. Eletet, elterjedést csak olyan gondolat, érzés, akarat érdemel, mely állandó és altalános értékű, mely az egész emberiséget, vagy egy országot, vagy az emberek egy nagyobb körét érdekli. Az ilyen gondolat, érzés, akarat azután maradandó formában kifejezést nyervén fenn is marad, s közös kincsét képezi az emberiségnek; gazdagítja tudásunkat, megtermékenyíti gondolkozásunkat, megnemesíti érzésünket, s igy az egyes kiváló emberek lelkének kincse sajátunkká lesz. Mi ösztönzi az embert arra, hogy saját lelkét másokkal közölje ; hogyan kereste és találta meg a formákat, amelyekben gondolatait és érzéseit kifejezi? milyen törvények szerint történik ez a folyamat? milyen körülményektől függ az eszmék elterjedése és hatása ? mindezek olyan kérdések, amlyekkel bizonyára érdekes lenne bővebben foglalkozni. Én azonban most rövid értekezésemnek keretében csupán a művészeti alkotással és a műélvezettel szándékozom foglalkozni. I. Rendesen öt művészetet szoktunk megkülönböztetni, úgymint az építészetet, a szobrászatot, a festészetet, a zenét és a költészetet. A művészeteknek közös sajátságuk, hogy nem gyakorlati célokat szol-