Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

XIII. Derült és szeles időben nagyobb, borult, ködös és szélcsendes időben kisebb rádioaktivítás mutatkozik. Simpson G. megfigyelése szerint a levegő radioaktivitása napközben is változik. Legerősebbnek találta azt este 9—11 óra között. A napi hőmérséklet, légnyomás és az elektromos potenciál-gradiensek változásának, továbbá a sarkfénynek nincs észrevehető hatása a levegő radioaktivitására. Ugy látszik, hogy a levegő rádioaktivitása a föld felszínének különböző tájain különböző intenzitású. Simpson G. Karasjohban (Norvégiában) a levegő rádioaktivitását Elster és Geitel módszerével 5-ször, sőt 22-szer akkorának találta, mint utóbbi kutatók Wolfenbüttelben (Németországban). Ugyancsak Elster és Geitel radioaktívabbnak találták közép Németország levegőjét, mint az északi tenger partvidékét. A levegő indukált rádioaktivitása — Rutherford és Allén — észlelése szerint 45 perc alatt veszti el intenzitásának a felét. Minthogy a thoriumé 11 óra, a rádiumé 7a óra alatt száll le intenzitásának a felére, vagy azt kell gondolnunk, hogy a levegő rádioaktivitása a rádium és thorium emanációjának a keverékéből, vagy e két rádioaktiv anyagtól különböző rádioaktiv forrásból veszi az eredetét. Hogy a levegő a rádioaktivitását különböző forrásokból meríti, azt Allén ujabb (1904.) észlelései látszanak igazolni. Ugyanis azt tapasztalta, hogy a levegő indukált rádioaktivitása nagyszámú észleléseiben különböző gyorsasággal tűnik el. Elster és Geitel a körlég rádioktivitásának okát kutatva, a szilárd földkérget és ennek elnyelt levegőjét vizsgálták meg. Vizsgálatuk eredménye az, hogy a föld szilárd kérgében nagyon elterjedtek a rádioaktiv anyagok, habár igen csekély mennyiségben és távolról sem egyenletesen. A megvizsgált földnemek között az agyagféléket találták legaktivabbaknak. Föltűnő erősen aktívnak találták a battagliai (Olaszország) hőforrás iszapját, a fangót. E fölfödözésükkel a kutatók figyelmét a föld mélyéből előtörő hévforrásokra és ezeknek iszapjára terelték. Nemsokára jelenti Nasini, hogy Aban fangója még aktívabb, mint a battagliai. Strutt az angolországi Bath hőforrásainak vörös iszapjában önként fejlődő rádium emanációt födözött föl. E hőforrásokból állandóan hélium fejlődik. A lepárologtatott hőforrásvíz maradékában is talált rádiumemanációt. Strutt számításai szerint itt évenkint 72 gr. rádium és 1000 liter hélium jön elő a mélységből. Ugyanebben az arányban van meg e két elem a rádiumot tartalmazó ásványokban is. Geitel Baden-Baden hőforrásainak vizében és a főforrás közvetlen közelében lévő iszapban olyan erős radioaktivitást talált, amely az urániumsókat megközelíti. Az iszap radioaktivitásának fogyása a thoriuménál gyorsabb, a rádiuménál lassúbb. Thomson J. J. a cambridgei vízvezetéki vizet találta rádioaktivnak. E viz főzéssel elveszti az aktivitását és a főzés közben kiszabaduló