Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

XIII. oldott uránsó erősen, a föloldott ellenben csak gyengén aktiv. CrooTces a kénéterben nem oldódó uránsót az uránium valamely x módosulatának tartja és azt uránium-x-nek (UX) nevezi. Becquerel (1900.) úgy választja szét az UX-et az U-tól, hogy valamely urániumsó oldatába klórbáriumot kever és ezt kénsavval kiejti az oldatból. A lecsapódott báriumszulfát az erősen rádioaktiv UX-et magával ragadja; az oldatban visszamaradt urániumsó gyengén aktiv. liutlierford és Soddy (1902.) számos kísérletet végeztek ugyanebben az irányban a thoriummal. Többféle módon sikerült nekik a thoriumból egy, a thoriumnál sokkal aktívabb x-módosulatot, a ThX-et leválasztaniok. Ugyané tudós kutatók észreveszik, hogy az x-módosulatokat csakis a régebben elfekvő rádioaktiv anyagból lehet előállítani. A rádiumnak az előbbiekhez hasonló szilárd x-módosulata nincs. Az erősen rádioaktiv x-módosulatatok az aktivitásukat lassankint elvesztik; ellenben az urániumnak és a thoriumnak a szétválasztó művelettel megcsökkent rádioaktivitása lassankint növekszik és bizonyos idő múlva kezdetbeli értékét éri el. Az urániumból és a thoriumból ekkor ismét lehet UX-et és ThX-et leválasztani. Az x-móiosulatok radioaktivitásának fogyásából és megszűnéséből azt lehet következtetni, hogy a módosulatok az anyagnak állhatatlan alakjai; amit a tapasztalat csakugyan igazol. Ridherfurd és Soddy észreveszik, hogy a ThX-ből a gáztermészetű thorium-emanáció lesz. De még ezzel sem szűnik meg az átalakulás folyamata. Az emanáció is állhatatlan; rádioaktivitásának erőssége már egy perc alatt leszáll a felére. Az emanációból keletkező x-emanáció — így nevezik ezt az ujabb módosulatot — nem rádioaktiv, sugarai nincsenek. Az ebből keletkező ujabb módosulat már ismét mind a három sugárfajtát kibocsátja; de épen azért, msrt erősen rádioaktiv, állandó ez sem lehet; hegy mi lesz belőle, nem tudjuk. Hasonlóképen ismeretlen az UX átalakult terménye. A rádiumból — mint tudjuk —• rádium-emanáció származik. Ez tehát a rádium első átalakulásának a terménye. Hamsai/ és társainak a rádium-emanációnak gáztermészetét igazoló, fönnebb említett kísérletéből az következik, hogy a rádiumemanáció héliumra (He) változik át. Abban a hajszálcsőben lévő világító emanáción, az exrádión, ugyanis azt észlelték, hogy a térfogata állandó nyomás mellett, napról-napra fogyott, de eközben állandóan világított. Egy hónap múlva a térfogata és a világossága egészen elfogyott Ekkor a csövet gyengén megmelegítették. Melegítésre valamely gáz kezdett mutatkozni a hajszálcsőben és e gáz a légköri nyomás alatt négy akkora helyet követelt magának, mint a világító emanáció. E gázt a spektroszkóp héliumnak mutatta ki. Valószínű, hogy 5