Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

58 aktívabb, mint a minő a hevítés előtt volt. Az alumíniumon átható és át nem ható sugarak egyaránt erősbödtek. Más adag ugyanilyen só, amelyet több órán át megümlesztett állapotban tartott, két hónap múlva kétszer lett aktivab, mint aminő a hevítés előtt volt. A hevítéshez hasonló hatása van az oldásnak. Ha régibb, az aktivitásának határértékét elért rádiumsót vizben föloldunk, akkor a nyitott edényben álló oldat először igen erősen aktiv; nemsokára azonban fogy nz aktivitása, és egy-két nap múlva a kezdetbeli aktivitásához képest igen alacsony értékre száll alá. A rádioaktivitás változásának ezt a jelenségét Giuscl észlelte először (1899.) Zárt edényben az oldat aktivitása lassabban fogy. Ha az oldatot bepárologtatjuk, a száraz só aktivitása sokkal kisebb, mintamekkora a föloldása előtt volt; lassankint azonban fölnövekszik ismét a kezdetbeli értékére. Ha valamely rádiumsóoldat egy-két napig nyilt edényben áll, az aktivitása közel állandó értéket vesz föl, amely 300-szor is lehet kisebb, mint a kezdetbeli. Ha ezt az oldatot légzáró edénybe tesszük, akkor az aktivitása folyton nő cs a kczdetbelit többször fölülmúló végértéket ér el. — Az oldószer tömegének növelése fokozza az aktiv só deaktiválódását. Ha ugyanabból az aktiv sóból két egyenlő adagot különböző tömegű oldószerben oldanak föl, akkor a nagyobb mennyiségű oldószerben föloldott adag aktivitása alacsonyabb értéket vesz föl, mint a kisebb tömegű oldószerben levő adag. Ez azonban csak a kezdetállapotra vonatkozik. Bizonyos idő — körülbelül egy nap - múlva mindkét oldat egyenlő aktivitást nyer. E tapasztalati tények amellett szólnak, hogy a rádioaktivitás az aktiv anyagoknak elpusztíthatatlan sajátsága. Ha e tényekhez hozzáveszszük még azt, hogy valamely rádioaktiv elem aktivitása változatlan marad, ha azt az elemet a vele vegyülő bárminő elemmel vegyítjük, mondhatjuk, hogy valamely rádioaktiv anyagnak aktivitását sem fizikai, sem kémiai beavatkozással megszüntetni, megkisebbíteni nem lehet. Eveken át elfekvő aktiv sók aktivitásában szintén nem tapasztalni fogyatkozást. A melegnek és az oldásnak a radioaktivitásra gyakorolt hatása csak ideiglenes változást okoz a rádioaktivitás intenzitásában. A megismert jelenségek, amelyek a rádiumsók — nemkülönben a thorium- és aktiniumsók -— hevítése és föloldása folyamában mutatkoznak, annak a fölvételére jogosítanak, hogy a rádioktiv elem társaságában valamely más rádioaktiv anyag is van, amely attól elválasztható. Minthogy továbbá a radioaktivitásában mesterségesen megkisebbített aktiv anyag önmagától ismét visszanyeri az az aktivitását, azt is szabad föltennünk, hogy a rádioaktiv elem maga a forrása, termelője annak az aktiv másik résznek, amely a rádioaktiv gónak az aktivitását öregbíti,