Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904
26 ráshoz hasonló módon tiszta bárium-rádiumkloridot állítanak elő. Ennek a radioaktivitása már 60-szor akkora, mint a fémurániumé. A felhasznált ásványi anyag egy tonnája (=1000 kg) akkor már körülbelül 8 kgr-ra olvadt le. A további munka már most a rádiumkloridnak szétválasztása a báríumkloridtól. Ezt a rendkívül hosszadalmas és igen kényes munkát tudós kutatóink frakcionáló kristályosítással végezték. Tapasztalták ugyanis, hogy a báriumklorid a vizben valamicskével könnyebben oldódik, mint a rádiumklorid; hogy tehát e két sónak közös oldatából előbb a rádiumkloríd kristályosodik ki. Föloldották tehát a bárium-rádiumklorídot tiszta vízben és az oldatot a telítésig befőzték. Aztán nyilt csészébe öntötték azt, ahol a kristályosodás megindult. Most leöntötték a folyadékot a kristályokról és más csészében ismét kristályokat engedtek képződni. Ezt az eljárást mindaddig folytatták, mig olyan folyadékot nem kaptak, amelynek az elpárologtatásából nyert só már alig mutatott radioaktivitást. Ezt mint nem radioaktív báriumkloridoldatot kiöntötték. Most a részleges kristályosító eljárást élőiről kezdték. Közben a közel egyenlően aktiv oldatokat összeöntötték. Ezzel az eljárással mindig tisztább és tisztább rádiumkloridot nyertek. Giesel a rádium-báriumkloridot bromidra változtatja át, mi által a szétválasztás eleintén könnyebben megy. Amikor a szétválasztó munka már annyira haladt, hogy a rádiumklorid radioaktivitása a földolgozott ásványét legalább milliószor múlta fölül, akkor a párologtató csészékben mindössze néhány decígramm anyag maradt vissza. Ezért a kevés rádiumkloridért kellett 10 métermázsa ásványanyagot földolgozni ! És még ez sem volt tiszta rádiumklorid, mert a spektrumában még igen élénken mutatkoztak a bárium csíkjai. Csak 1902-ben sikerült Curienének annyira tiszta rádiumkloridot készítenie, amelynek a spektrumában a báriumnak csak a főbb vonalai látszottak gyöngén, a rádiuméi ellenben igen élénken és határozottan. A rádiumnak spektroszkópos vizsgálatát Demarr/iy végezte. Dumargay a rádium spektrumában 13 vonalat határozott meg, amelyek az ismeretes elemek spektrumvonalaival nem esnek össze. Ez az eredmény azt mondja, hogy a rádium elemi anyag. A jól határolt vonalakon kívül még két elmosódott szalag van a rádium spektrumában. Ilyen szalagok a földfémek spektrumában szoktak előfordulni. A rádium tehát a földfémek közé tartozik, ami mellett első sorban a kémiai tulajdonságai szólnak. Ugyanezzel a tiszta rádiumkloriddal Curiené a rádium atomsúlyát 225-nek határozta meg.