Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

II. A Szeplőtelen Fogantatás. A Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatásáról szóló hitágazat kimondásának ötvenedik évfordulóján mondotta: Magyarász Ferenc. Főtisztelendő s Tudós Tanúri Kar! Mélyen Tisztelt Vendégeli! Kedves Ifjak! A Királyok II. könyvében olvassuk, hogy midőn Dávid király a tíliszteusoktól visszahódított frigyszekrényt Obededom házából Sión hegyére vitte, szívbeli nagy örömének kifejezéseképen minden hatodik lépésnél megállt és énekszóval s áldozatokkal magasztalta Izrael Istenét.') A zsidó népnek ez a diadalmenete hű képe az ember életének. Nekünk is van frigyszekrényünlc, a mi halhatatlan lelkünk, mellyel frigyre lépett a háromegy Isten,, melyet a bűn által hatalmába ejtett régi ádáz ellenségünk, a sátán, de amelyet saját szive vére árán visszaszerzett Dávid ivadéka, az isteni Megváltó. E frigyszekrényt, a mi lelkünket, tisztán és sértetlenül kell az örök Sión hegyére, a mennyei Jeruzsálembe vinnünk. S amint Dávid az ő népével meg-megállott, hogy Istennek hálálkodjék, ugy a mi eletünkben is van sok örvendetes, ünnepi alkalom, mely arra késztet bennünket, hogy földi zarándokságunk közben mintegy megszakítsuk vándorlásunkat és szivünket-lelkünket Istenhez emelve, hálát adjunk kegyelmének végtelen jótéteményeiért. E nap, melyet ünneppé avatott az egész katholíkus világ, ez alkalom, mely ma itt egybegyűjtött bennünket, földi pályafutásunknak egyik ilyen örvendetes állomása. Ünnep van ma, melyhez foghatót csak keveset ismernek a századok; ünnep van ma, mely milliók szivét szent örömmé) !) Kir. II. 0. 13.