Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1902

24 lyuk alatt a földbe ásunk, egy erős földi gilisztára bukkanunk. Rátesszük kezünkre és először azt állapítjuk meg, hogy nincsenek végtagjai. Hát hogyan mozog ? Kezünkön a test mellső része, vagy hátsó része neki az mindegy —- meghosszabbodik és megvékonyul. Egyúttal az utána eső rész rögtön megduzzad, megvastagszik. Ha ujjunkkal megérintjük a test kinyújtott és megduzzadt részeit, akkor tapasztaljuk, hogy az első rész sima, csuszamlós, az utóbbi rész meg érdes. E különbség oka a bőr szerkezetéből magyarázható meg. Ezen ugyanis rövid serlék vannak, melyek a test kinyujtásakor visszahúzódnak, ellenben megrövidülésekor egy kissé a felület fölé emelkednek. E serték okozzák, hogy a kinyújtott testvég előretolásakor a megvastagodott rész nem siklik vissza. A megvékonyodás és a mögötte levő megduzzadás hullámszerűen terjednek a test végéig és így az egész testet előbbre viszik. Mielőtt még a hullám a test végére érne, már megujul a második és így tovább! íme mily pompásan helyettesítik a bőrizomtömlő és a serték a végtagokat. Egyúttal felemlítjük a giliszta hasznát is. Mállásnak indult állati és növényi részeket eszik, részben földet is. így alakítja a földet, javítja termőképességét, sőt meg is trágyázza. A kijárata előtt látható sárgomolyok a testéből kiürített földrészek. Tovább haladva az útszéli bokrok között látható, művésziesen megszőtt kerek hálóra hívjuk fel kísérőink figyelmét. Lám olyan a közepe, mint a kerék agya; van küllőfonala minden irányban; van kerülete is, csakhogy feszesebb szálakból szőve és a küllők köze, a háló egész területe finomabb fonalakkal szabályosan át meg át van szőve. A középen ott trónol a keresztespók. Amint egy szalmaszállal megérintjük, menekülni igyekszik és egy fonálon leereszkedik. Nemde bámulatos, hogy egy fonálon, melyet az imént mint folyadékot eresztett ki testéből, függhet. Felvetjük a kérdést, miként lehetséges, hogy a fonál oly gyorsan megszárad? És mindjárt meg is felelünk rá a következőkben. A potroh végén 6 fonószemölcse van. Mindegyiken nagy számú, csak mikroszkóppal észlelhető hajszálforma csövecske, melyek mindegyike egy-egy igen vékony fonalat szolgáltat. Mind ezen, talán a százakat is meghaladó, de a szemre láthatatlan fonalak alkotják egyesülésük után a látható fonalat, melyen a pók leereszkedik. Tehát az egyes fonalak rendkívüli vékonysága az oka, hogy gyorsan kiszárad. Akként tér vissza, hogy a fonalat mellső lábaival csomóvá hengergeti, és elveti magától. Vessünk csak egy legyet a hálóba! Csakhamar ott terem a pók és a kis legyet fonállal körülbogozza és a háló közepébe cipeli. Ekkor látjuk csak, hogy minő ügyesen tud futni a fonalakon. Megemlítjük magyarázatképen, hogv a karmok és a serték, névszerint a három első pár lábon fésűszerüen fogazottak és a fonal, a melyre lép, mindenkor a fésű fogak közé ékelődik. Majd felvetjük a