Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1901

1(5 És a lángeszű cinquecentista mily óriási kompozicziót épített e néhány szóra ! A terem plafondjára ráfestette az emberi tudás egész birodalmát: a theologiát, az Istenről szóló magasztos tudományt; a jogot., mely szabályozza a társadalmat; az emberi ész titáni erőlködését, a filozófiát és a költészetet, mely megaranyozza az életet. Mintha csak ezt akarta volna mondani: ha tollat fog kezébe az egyház feje, mielőtt valamit aláírna, hívja előbb tanácsba a hitet, jogot, az emberi észt és szivet. A theologia allegorikus alakja baljában az evangéliumot tartja, tekintetét meg a szentségtartón nyugtatja. A filozófia egy széken ül, a négy elemet feltüntető ruhájában. A jogot az igazság mérlegével, a költészetet arany lírával ábrázolta a művész, gyönyörű nő képében, mely talán a legszebb összes nőalakjai között. A négy szép alak annyira megnyerte II. Gyula tetszését, hogy rögtön meg akarta semmisíttetni a már meglévő festményeket úgy ezen, mint a többi teremben és az egész díszítést a liatal festőre bízta. Az ifjú művész visszariadt a rombolás e munkájától, mert könnyű volt belátnia, hogy ez a nagy kitüntetés az idősebb mesterekkel szemben az irigység borzasztó viharát fogja ellene zúdítani. Azért minden erejével arra törekedett, hogy a Sodorna, Peruzzi, Rramantino, továbbá ősz mestere, Perugino-készítette plafond-képeket és díszítéseket megmenthesse II. Gyula szigorú rendelkezésével szemben. De hiába, a hajthatatlan pápával még az erőszakos Michelangelo sem boldogult,

2

1) annál kevésbbé sikerült ez az angyalszelídségű, gyöngéd lelkű Raffaellónak. Mikor azután meggyőződött a jószívű művész, hogy minden ellenkezése hasztalan, csakis akkor semmisítette meg az idősebb mesterek alkotásait és festett a plafondon minden allegorikus alakja mellé egy-egy jelenetet. így került a theologia mellé a bűnbeesés, a filozófia mellé a földgolyóra hajló Astronomia (csillagászat), a jog mellé Salamon ítélete és a költészet mellé az igaz művészet diadala a kontár fölött, vagyis azon jelenet, mikor Apollon legyőzi a vele versenyző frigiai pásztort, Marsyast, a fuvola nagy mesterét. Továbbá ekkor rajzolta oda a költészet alá Parnassust Apollonnal, a múzsákkal és a legkiválóbb költőkkel: Homérossal, Vergiliussal, Dantéval, Sapphóval, Pindarossal, Petrarkával, Tibulussal stb. Ámde lángszellemét az oldalfalak nagy festményeire: a Disputa del Sacramentó-ra és a Sciiola d'Atené-re lehelte rá! -i) Mikor Michelangelo belefáradva a Sixtusi kápolna plafond-képeinek festésébe, vonakodott az óriási fizikai munkát is ig-énylő mű folytatásától, 11. Gyula a hagyomány szerint le akarta hajítani a kápolna festő-állványáról.