Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

12 szintén klasszikus Moliére-féle vígjáték szolgáljon alapul és mint ilyet A tudós nölc-cX említik meg. Ezt tartom irányadó szempontnak most is. A Kérők melynek bonyodalma alakoskodásra, félreismerésre van alapítva, tehát nem a legművészibb eszközökkel akar hatni — bár jellemrajza elégfigyelemreméltó, — nem alkalmas arra, hogy belőle vonjuk el a komédia elméletét. Nem akarok itt ellenkezésbe jönni azzal a nemzeti irányzattal, a mely uj tantervünket áthatja, mikor lehetőleg a magyar irodalom termékeiből állítja össze az olvasmányokat. De végre is Moliére, ha nem is egyenlő rangú Shakespere-rel, klasszikus képviselője a világirodalomban a vígjátéknak és így megismerése az általános műveltséghez tartozik. Különben a magyar irodalomból is jelelhetünk ki a Kérők-nél alkalmasabb műveket, így pl. sokkal megfelelőbb — bár szintén nem remekmű, — Fenn az ernyő, nincsen kas Szigligetitől, vagy még inkább Csiky Gergely Mukányi-ja, egyike legsikerültebb jellemvígjátékainknak. A Kérők és Kisfaludy K. egyéb vígjátékai, épen egyszerű bonyodalmuk, világos szerkezetük miatt, igen alkalmas házi olvasmányok lehetnek, épen így lrene is tragédiái közül. A tantervben a VI. osztály számára megjelelt olvasmányokat a fentebbiekben már kimerítettük. Szükségesnek tartom azonban, hogy legalább is részleteiben, az egész mű tartalmának ismertetésével, a többi drámai műfajoknak egy-egy példányát is olvassuk az iskolában. Ezen szemelvényeket leghelyesebben maga a tanár olvashatja fel. így a bohózatra szép példa Liliovifi, a fantasztikus vígjátékra Csonyor és Tünde vagy még inkább .-1 szentivánéji álom, a középfajú drámára*) a Proletárok vagy a Czifra nyomorúság, a népszínműre a Falu rossza. Mivel Az ember tragédiája a VIII. osztály olvasmánya, itt — drámai költeményről lévén szó, — megismertetjük vázlatosan a tartalmát és elolvassuk egy színét. A poétikát befejezi az aesthetikai és művészettani alapfogalmak tárgyalása, az osztály fejlettségi fokához mérten. Még egy befejező megjegyzést akarok az olvasmányok fejtegetésére nézve tenni. Az Utasítások a poétika olvasmányaira vonatkozólag szóról szóra ezeket mondják: „A tanár lehetőleg tartózkodjék minden bíráló, hibáztató fejtegetéstől." Ezt semmiesetre sem értelmezhetjük úgy, hogy az olvasott művek egyes fogyatkozásaira nem szabad rámutatnunk. A fogalmak tisztázása szempontjából feltétlenül szükségünk van arra, hogy pl. Arany tökéletes balladái mellett olyanokra is utaljunk, a melyek nem felelnek meg az igazi ballada fogalmának. (Nem elég drámaiak, terjengősen festik az érzelmeket stb). Az eposzi jelemzés követelményeiről világosabb képünk lesz akkor, ha a Szigeti Veszedelem mellett utalunk Zalán futása-ra, mint *) Annál is inkább, mert Schiller Teli Vilmos-a ezentúl is a VII. osztály olvasmánya lesz és így itt rá nem hivatkozhatunk.