Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

tatás, a mely ezzel együtt jár. A régi tantervnek az olvasmányok szempontjából volt egy könnyen felismerhető jellemvonása: a IV., V. és VI. osztályok olvasmányainak feladata volt, hogy előkészítsék a poétikai oktatást, a költészet alapformáinak értelmezését. A IV. osztály egy nagyobb epikai mű olvasásának szentel egy egész időszakot; az V. osztály kisebb epikai müvek (románezok, balladák) mellett Urai költeményeket fejteget, a VI. osztály pedig ugyancsak egy időszakot tölt el egy tragédiának (esetleg mellette egy vígjátéknak) olvasásával. Az itt megnyilatkozó tervszerűséget még jobban látjuk, ha figyelembe veszszük a következőket is. A IV. osztályban Toldi olvasása első sorban az elocutio megértetését eszközli, az V. osztály kisebb költői olvasmányai alkalmasak a dispositio és inventio megértetésére, de már a VI. osztály drámai olvasmánya teljesen külön válik az osztály elméleti anyagától, tehát csakis a megfigyelt tervszerűség kifolyásaként találhatott helyet ez osztályban. Bizonyítják ezt az Utasítások is, a melyek utalnak ugyan az előbbi osztályok anyagának, a stilisztikai ismereteknek folytonos gyakorlására, ámde főként a drámai szerkezetnek és jellemzésnek tüzetes magyarázatára irányítják a figyelmet, jeléül annak, hogy itt a költői műfajok elméletének előkészítése a czél, épen úgy, mint a megelőző két osztályban is. Az uj tantervből ez a czélzat teljesen hiányzik. A IV. osztály számára az epikai olvasmány mellett előír ugyan egy kis drámai olvasmányt is (Kisfaludy K. Mátyás deák-]kt) és mivel ezt nem tekinthetjük pusztán ötletszerűségnek, legalább is a drámai előadás külső formájával már itt nagyjából meg akar ismertetni, — azonban az V. osztály olvasmányai között a kisebb elbeszélő és lirai költemények nem kapnak helyet (ezen osztály költői olvasmányai Arany J. Toldi estéje és Jókai M. Az új földes úr), a VI. osztály pedig már a poétikáé. Tagadhatatlan, hogy a poétika ezen uj rendszer szerint nem építhet olyan biztos alapra, mint eddig. Különben ezen körülményből épen az olvasmányokra vonatkozólag az alábbiakban le fogjuk vonni a következményt. Az a kérdés most már, hogy micsoda elv irányítá tehát az uj tanterv olvasmányainak összeállítását, ha a költői műfajok szempontjából való hármas tagolódás immár nem lelhető fel benne ? Csak egy pillantást kell vetnünk az olvasmányok sorozatára és kész a felelet. Ezek az olvasmányok is szolgálnak az illető osztály elméleti anyagának előkészítésén kívül más czélt, csakhogy czéljuk nem a poétika, hanem az irodalomtörténet tanításának megkönnyítése. Épen a nemzeti szellemnek nagyobb mértékben való érvényesülése — a mely az egész új tantervet átlengi — kívánta, hogy a magyar szellem termékei mentől nagyobb mértékben váljanak ismeretesekké, terjedjen ki már az alsóbb osztályok figyelme a magyar irodalomnak régibb, részben ismeretlen, kevésbbé olvasott termé-