Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

iá lásával és elmondásával, hanem az iskolai fejtegető előadás alapján oszsza azt részekre a tanuló, pontosan megkülönböztetvén a főrészeket és azoknak mindennemű apróbb felosztásait. Az iskolai olvasmányok füzetébe tehát most minden feldolgozott olvasmánynak részletes vázlata kerül bele. A részekre osztás legyen külsőleg is mindjárt szembetűnő. (Jeleljék pl. római számok a három főrészt (bevezetés, tárgyalás, befejezés) arabs számok, latin és görög betűk, valamivel beljebb kezdett sorok stb. a további felosztást). Hogy ily módon elkészülhessen otthon a vázlat, szükséges, hogy a tanuló az iskolai fejtegetés közben néhány sort jegyezzen. Jegyzetei alapján azután — átolvasván még egyszer a feldolgozott anyagot, — könnyen megy ezen haszonnal járó munka. Megjelelvén általában az iskolai olvasmányok kiválasztásának szempontját, szükséges most már, hogy azokat az elmélet szempontjából csoportosítsuk. Nézzük csak ismét, minő feladatot tűz a tanterv az V. osztály elé ? Az elvégzendő anyagot mint már említettük volt, ily módon jeleli meg: „Az inventio és dispositio rövidre fogott tana és a prózai műfajok ismertetése." Az inventiót és dispositiót mi úgy tekintettük, mint az elocutiótól teljesen el nem választható, illetve el nem választandó műveleteket és a mennyiben ilyenek, a IV. osztály költői és prózai olvasmányai nagyjából megismertettek velők. Mindazon tudnivalókat, a melyek ezekre vonatkozólag még hátra vannak, sőt a negyedik osztályban szerzett alapvető ismeretek ismétlését is, teljesen felesleges elválasztanunk a prózai műfajok ismertetésétől. Csakis ily felfogás igazolhatja azt, hogy a szerkesztéstant, mint külön studiumot, nem tárgyaljuk többé: ime, most teljesen felolvad részint a stilisztikában, részint a retorikában. Hiszen a prózai műfajok elmélete tulajdonképen nem egyéb, mint az inventio és dispositio általános tanainak kiszélesítése, hozzáadva még az előadás fő- és mellékformáiról (elbeszélő, rábeszélő, megbeszélő forma,.mint fő-, és a levél alak meg a beszéltető forma mint mellékformák) szerzett szerkesztéstani ismereteket. A prózai műfajok oly elméletének azután, a melybe beleolvad az inventio és dispositio tana, néhány alapvető megjegyzés után (tárgy, tartalom, a mű eszméje stb.) épen az inventiónak az anyaggyűjtés forrásaira vonatkozó tana adja meg helyes felosztását. Az anyaggyűjtés forrásai: 1. a tapasztalás; 2. a tanúságtétel vagyis mások tapasztalása; 3. az okoskodás. A prózai műfajok és ezekre vonatkoztatva a dispositio szempontjai, továbbá az előadás nemeire vonatkozó tudnivalók ezen felosztás keretébe teljesen beilleszthetők. Nézzük, hogy miként ? Legelső forrása az anyaggyűjtésnek a tapasztalás. Tapasztalatainkat legegyszerűbben egyszerű közlés (leírás, elbeszélés) alakjában foglaljuk össze, a mihez, mint főformához hozzáadhatjuk mellékforma gyanánt a