Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1899
7 arra van hivatva, hogy az ily módon adott elemekből az iskolai oktatással szoros kapcsolatban növendékeinek értelmi világát kiépítse, tökéletesítse. A föntebb említett körülmény e körök színezetét és általános irányát is megszabja. Az irodalmi ismeretek játszszák a főszerepet, ezeknek megbeszélése teszi legtöbbször üléseiknek tárgyát. Innét van, hogy természetes vezetőjük is a magyar irodalom tanára. A többi tudományágakra vonatkozó eszmecserék e körül csoportosulnak, s ép az önképzőkörök uralkodó iránya miatt a fő szempont bennük nem annyira az ifjú önálló kutatásainak eredményére, mint inkább gondolatainak világos, szabatos és művészi kifejezésére esik. Ez a törekvés aztán természetszerű visszahatással van az ifjú lelkére. Hisz a gyűjtött anyag rendszerező csoportosítása és a választékos előadásra való törekvés értelmét és műérzékét egyaránt foglalkoztatja, s a lelki tehetségek összhangba hozatalának egyik jelentékeny tényezőjévé lesz. S éppen ezen körülmény folytán az önképzőkörök, habár mostani keretük és munkatervük általában szükkörű, nem csak jogosultak, hanem szükségesek is; mert jelentékenyen előmozdítják az iskola czélját: a tökéletes ember kialakulását. Megszüntetésük oly nevelő eszközt venne ki kezünkből, melyet más úton-módon alig lehetne valamivel pótolni. Ezeknek előre bocsátása után vizsgáljuk főbb vonalaiban azt a munkásságot, melyet önképzőköreink mai szervezetükben kifejtenek. Oly mozzanatokra fogunk itt találni, melyeket az ifjú lelkesedés jelentőségükön felül becsül, a laikus értelem pedig kicsiségeknek talál, egyedül a nevelő képes való értékük szerint megítélni és becsülni. I. Az iskolának magában véve egységes czélja kettős munkásság révén érhető el, t. i. a tanítás és nevelés eszközeivel. Mindkét szempontból fontos szerepe van az önképzőkörnek. Kétségtelen, hogy az ismeretszerzés terén az iskolai oktatás a fő; a mit e mellett az ifjú még végezhet, az nagyon csekély jelentőségű. Uj, alapos ismeretek szerzéséről és földolgozásáról az önképzőkörben nem is beszélhetünk. E téren működése első sorban arra szorítkozik, hogy az iskolai anyag, szabadabb előadásában gyakorolja a növendékek értelmét. Az iskolában leczkéjét mondja föl az ifjú; hogy szorgalmát jobban kimutassa, (s a jó kalkulust magának annál inkább biztosítsa), lehetőleg a tanár vagy a könyv szavaihoz tartja magát, a szabadabb gondolatmenet szabadabb stilizálásától óvakodik, mert attól tart, hogy esetleges botlásaival veszélyezteti jó kalkulusát S ez a fölfogás és eljárás mód egész általánosnak mondható; a kiváló tehetségű ifjú, ki szellemi téren egyébként osztályának vezére,