Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1898

74 csak a rabok fohásza, vértanuk sóhaja s a kibujdosók zokogása vegyült a szellő suttogása közé. Evek multak el s a nemzet rabigában nyögött. Az ég sötét volt s felhői közt csak néha-néha tünt föl egy reménysugár; Az elnyomoltak azonban vártak, bíztak Istenben, bíztak az igazság diadalában. Várakozá­sukban nem is csalódtak, a megpróbáltatás napjai végük felé közeledtek. Ferencz József, V. Ferdinánd utóda az osztrák császári széken, belátta, hogy a népeket jog és akaratuk ellenére boldogítani nem lehet. Eszének belátását, nemes szivének sugallatát követve kereste a bonyodalmakból való kibontakozást s a nemzet bölcsének, Deák Ferencznek, szaván indulva megtalálta az erre vezető utal-módot az 1848-iki törvények visszaállításában­De természetesen az idő sokat változott e törvények megalkotása óta; a viszonyok újabb alakulását tekintetbe kellett venni. A nemzet józanabb, mélyebb belátású része tisztában volt azzal, hogy némi módosításokra okvetetlenül szükség van s ez elől nem lehet kitérni, ha a kibékülést s hazánk javát őszintén akarjuk. A mérsékelt törekvések győztek a túlzók ábrándos követeléseinja kiegyezés létrejött az 1848-iki tőrvények alapján s a nemzet lelkesülten koronázta királylyá I. Ferencz Józsefet. Több mint egy negyed század mult el azóta, s az új életre kelt magyar derekasan hozzá látott, hogy állami önállóságának épületét az ekkép biztosított alapokon fölépítse. És folyt a munka lelkesülten, kitar­tással, — szellemi és anyagi téren egyaránt. Európa tanuja volt lázas törekvésünknek s eljött hozzánk évezredes ünnepségünk alkalmával, hogy lerója elismerésének adóját nemzetünk iránt. De nem is csoda, hogy nemes igyekezetünket siker koronázta: hisz apostoli királyunk fölséges személyében volt ennek mindenkor legerősebb támasza, legfőbb biztositéka. Kedves Ifjak ! Őseink önfeláldozó hazaszeretetének s királyunk jósá­gának ünneplésére gyűltünk össze ez alkalommal. Ne engedjük, hogy ez óra nyomtalanul tűnjék el. Tegyünk erős és szent fogadást a nemzetek Istenének, hogy míg egy csepp vér foly ereinkben, hazánk üdvére fogunk élni és munkálkodni; s egyszersmind imádva kérjük Öt, tartsa meg szá­munkra még soká nemzetünk atyját, alkotmányunk őrét, jóságos királyunkat. * * * Június 28-án délután tartottuk meg évvégi záró ünnepélyünket, melynek sorrendjét. Ezen Értesítő végén közöljük. Jótékonyság 1, alapítványok. — Intézetünk iránt fokozatosan nyil­vánuló jótékony adakozások és alapítvánvok nem csak nem maradtak el ezen iskolai évben, hanem jelentékenyen szaporodásuk által nyilvánult meg irányunkban a hálára kötelező áldozatkészség. Örömmel jelezhetem, hogy intézetünk jótevőinek száma ez évben ismét szaporodott.

Next

/
Thumbnails
Contents