Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1897

94 Az idő haladt s minden arra mutatott, hogy az események megértek s a nemzet sorsa nemsokára forduló pontra jut. Az érzelem, mely a honfiak szivét eltölté, nagyon különböző volt. Némelyek aggódva, mások örömtől ittasan, ismét mások kétségbeeséssel tekintik a közel jövőt. Vörösmarty múzsája félve kérdi: »Ki mondja meg, mit ád az ég?« Petőfi ellenben szilaj vágyakozással énekli: »Csak szólna már, csak szólna már A harczok harsány trombitája. A csatajelt, a csatajelt Zajongó lelkem alig várja.« S mikor a már-már kitörő harczok szele végigsüvölt az országon, Széchenyi nagy lelke elborzad a bekövetkezhető pusztuláson s kétségbeesetten harsan föl szózata: »En a csillagokból olvasok: vér és vér mindenütt. Testvér a testvért, népfaj a népfajt- mészárolja engesztelhetetlenűl és őrülten. Száguldó csapatok dúlnak szét mindent, mit építénk. Oh az én füstbe ment életem!« De sem a várt küzdelem, sem a rettegett bukás — legalább egyelőre — nem következett be. A gondviselés őrködött nemzetünk sorsa fölött. A mit a többi európai nemzetek csak belső forradalom, itt-ott véres erőszak árán tudtak kivívni, azt a magyar nemzet józan mérséklete s a nemesség nagylelkűsége honfivér áldozata nélkül is megvalósította. A magyar országgyűlés 1848-ban az általános európai forradalmi láz közepette is megőrzi lojalitását s márczius 15-ikén fényes küldöttséget meneszt a királyhoz, hogy tőle a nemzet legforróbb óhajaként független magyar felelős kormány kinevezését kérje. A király V. Ferdinánd meghallgatja a küldöttség kívánatát, s hogy hű magyar nemzete óhaját teljesítse, legott ministerelnökké nevezi ki Battyány Lajos grófot, s alig pár hét múlva, április 11-én szentesíti a lázas gyorsasággal megalkotott reformtörvényeket. — E törvények alapját teszik a Széchenyitől megálmodott új Magyarországnak. Kimondják a jobbágyság megszüntetését: kimondják, hogy törvény előtt e hazának minden polgára egyenlő s mindenki osztozik a közterhek viselésében. Erdély egyesül az anyaországgal. A sajtó szabadsága biztosítja a gondolatok, eszmék terjesztésének szabadságát s a népképviseleten alapuló országgyűlés és felelős kormány lehetetlenné teszi idegen hatalomnak az ország ügyeibe való beavatkozását. Ezek a törvények azok, kedves ifjak, melyek a modern Magyaroszágot