Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

46 b) Geometria. Stereometria; a fölület és köbtartalom számítására szükséges bevezető fogalmak. A hasáb, gúla, csonkított gúla, henger, kúp, csonka kúp és gömb köbtartalma. — Kk. Dr. Lutter N. Betűszámtan. Logarithmusok. Ábel K. Mértan. II. — Tanár: Székely Károly. Szabadkézi és geometriai rajz. Heti óra 2. a) Ábrázoló geometria. A térelemek derékszögű ábrázolása egy és két képsíkon. Az egyenes nyomai. Az egyenes nagyságának és hajlásszögének meghatározása. Párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek vetületei. Leforgatás. A sík idomok vetületei, b) Szabadkézi rajz. Testrészek rajzolása. — Kk. dr. Fodor László: Az ábrázoló geometria elemei. — Tanár: Molnár Gyula. Tornázás. Heti óra 2. (A VIII. osztálylyal egy időben.) Szabadgyakorlatok kézi szerekkel, társas szabadgyakorlatok, vegyes és műszabadgyakorlatok, torna- és labdajátékok. Rendgyakorlatok. A szergyakorlatok oly módon történtek, hogy a nevendékek minden órában két szernél tornáztak és pedig függő és támasz helyzetben, figyelemmel arra, hogy az egész test arányosan fejlődjék. — Tanár: Molnár Gyula. Nyolczadik osztály. Osztályfőnök: Székely Károly. Vallástan. Heti óra 2. A kath. egyház fogalma. A kath. egyháztörténelem fogalma, tárgyai s felosztása. A ker. kath. egyház története alapíttatásától (a Szentlélek kiáradásától az apostolokra) a jelenkorig (XIII. Leó pápáig). — Kk. Vincze Ambró: Ker. kath. egyháztörténelem, — Tanár: Békéi Vilmos. Magyar nyelv. Heti óra 3. A magyar irodalom történetének áttekintése, különös figyelemmel a nevezetesebb irodalmi jelenségekre és a fejlődés irányainak megjelölésére. Szemelvények. Irodalomtörténeti értekezések és tanulmányok a kk.-ből. Havonkint házi írásbeli dolgozat. — Kk. dr. Horváth Cyrill: A magyar nemzeti irodalom története. — Tanár: Török Konstant. Latin nyelv. Heti óra 5. a) Cicero: De off. 1. I. b) Horatius: Satir. I. 1, 9; II. 6; Epod. 4, 6; Carm. I. 1, 10, 14, 31; II. 14, 20; III. 1, 8, 30; IV. 3; Epist. I. 6, 10; II. 1, 3 ad Pisones, a szükséges irodalmi, tárgyi, alaki magyarázattal, egyes darabok emlézésével és szavalásával. Római irodalomtörténet és régiségtan. Latin verstan. Az alak- és