Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

41 Mennyiségtan. Heti óra 4. a) Algebra. Elsőfokú egyenletek két és három ismeretlennel. Kéttagúak positiv egész hatványai (Pascal háromszöge). Számtani haiadvány. Négyzetgyök és a másodfokú egyenletek megfejtése. Köbgyök. Számadási műveletek gyökmennyiségekkel, b) Geometria. A planimetria főtételei. Congruentía, hasonlóság. Területszámítás. Körtan. — Kk. dr. Lutter Nándor: Betűszámtan. Ábel Károly: Mértan. I. R. — Tanár: Nagy Vazul. Szabadkézi és geometriai rajz. Heti óra 2. Stilizált levelek és virágok. A stilizált levelek és virágok, ezek szerepe az egyes díszítő stilben. Az egyptomi, görög, arabs-mór, perzsa-arab stilek. A közékkori stil. — Tanár: Molnár Gyula. Tornázás. Heti óra 2. (A VI., VII., VIII. osztálylyal egy időben.) A szabadgyakorlatok nagyobb mérvű folytatása, társas szabadgyakorlatok, vegyes- és műszabadgyakorlatok, birkózások, torna- és labdajátékok. Rendgyakorlatok : egyszerű sorok (zárt és nyilt) képzése és felbontása szakaszokra; különféle menetirányok, húzódások, kanyarodások (helyben és menetközben) ; az ejyes kettős rend képzése stb. kiváló tekintettel a katonai rendgyakorla!okra. A szergyakorlatok oly módon történtek, hogy a növendékek mindéi órában két szernél tornáztak és pedig függő és támaszkodó helyzetten, különös figyelemmel arra, hogy az egész test arányosan fejlődjék, izigorúan megtartva a fokozatos módszertani és élettani szabályokat. — Tanár: Újhelyi Géza. Hatodik osztály. Osztályfőnök: Liszkay Etele. Vallástan. Heti óra 2. Isten (tekintve önmagában): Isten léte, mivolta és tökéletességei; egy az Isten általában, három személyben. Isten kiható munkssága: a világ, az angyalok és az ember teremtése, az isteni gondviselés; i megváltásra előkészített tanok, a Megváltó személye. Krisztus tanítói, fi>api és királyi hivatala; a megszentelés általában, a malaszt és annak szközei: az ima és a szentségek. A különös és az általános bevégzés. —Kk. Vincze Ambró: II. R. •—• Tanár: Békéi Vilmos. Magyar ryelv. Heti óra 3. A dráma elmélete Shakspere »Julius Caesar -ja alapjár A történetírás és szónoklat elmélete, ezek kifejlődése a görög, római é magyar irodalomban. Szavalás. — Olvasmányok: Sala-