Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

17 tanúi sőt lángját a tüzének inkább fojtani kell: alkalmas a magyar nép minden tudományra, csak helyes irányban vezessék, hogy érje boldogulását. Ez az a helyes boldogság, melyet Orczynk annyira kíván nemzetének ; a helyes irány az igazi életbölcseség útja, ez meg a boldog élet alapvetője. És siet is rámutatni a boldogság helyes útjára. Az emberi élet feladata a boldogság elérése: a XVIII. század egyik vezérgondolata. Az emberi boldogság nincs kötve rendhez, ranghoz, osztályhoz; mint az emberi élet-czél is közös jellemű: a boldogságra vezető eszköznek is közös természetűnek kell lennie. És mit tapasztal Orczy ? Az emberek kincset, tudományt, gyönyört keresnek, űznek: kifáradnak s ügy érzik, boldogtalanabbak, mint voltak. Mennyivel boldogabbak azok az emberek, kik örülnek gazdag termésöknek s egymásnak vígadva kérkednek: Mit adott az Isten, számmal ditsekednek. (K. H. 72.) Vagy nem ? Szálld be az értelem szárnyain a végtelen eget, kutasd ki a millió csillag járásainak törvényeit; ereszkedjél le a mélységekbe; tárd fel a rejtett élet titkait; hányd-vesd meg az emberi szív legtitkosabb vágyait; törj be a Teremtő legfelségesebb terveibe: szárnyaszegetten, eltörődve, lélekben szegényen, csalódásban gazdagodva -— térülsz meg: Bizonytalanságnak jutái örvényébenn. (K. H. 77.) Csupa bölcseség! Élet-tapasztalatokban gazdag, az élet csalóka álmaival leszámoló bölcsnek megérett, ingatlan, századok-igazolta világnézete ez: Kevés, mi embernek tudni engedtetett, Több, mi elméjétől örökre rejtetett Keveset próbálunk, a mit el kell hinnünk, Tapogatózva kell e sötétben mennünk, Sokszor, mit másokkal régen elhitettünk, Jobban meggondolván, már más nyomba léptünk, Oldhatatlan mese ember az embernek, Határt tett Alkotó halandó elmének. (K. H. 78.) Igaz, a bölcseségre törekvés alapösztön az emberi lélekben. Belsőnk ellenállhatatlanúl hajt, űz a teremtés, ég és föld, vizek és ember titkainak felkutatására: de értelmünk »tűz-, föld-, levegő ég-, vízen akadozik 2