Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1892

12 a törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyvileg kivánta megőrizni emlékét a kitüntetettek sorában. Mint a tavasz lehelletére felpezsdül az élet, úgy fokozza a közszellem ébredése az egyéni tetterőt. Az 1885-iki főigazgatói látogatás a megoldás új stadiumába terelte a kérdést. Most már nem a megújítás kérdése, hanem annak mikéntje jött szóba. Az ügy kezdett az általánosság homályából kilépni és concret alakot ölteni. Azon tanácskozás, melyet a tankerületi főigazgató úr hivatalos látogatása alkalmával tartott a tanári testülettel, még nem árulja ugyan el a megoldás módozatait, de érezteti az erősebb actió hatását. Új oldalról tekinti a kérdést, új ok kivánja a helyzet javítását: a tanulók egészségi állapota. A nyert informatiók s személyes tapasztalatai alapján arról győződött meg, hogy a rövidlátás a tanulók között el van terjedve. Ennek okát egyenesen az iskolai helyiségek kedvezőtlen, sőt káros helyi viszonyaiban keresi. Alig képzelhető — u. m. — hogy az osztályok ily hiányos világossága mellett egy télen át a szem teljes épségben maradhasson. Égető a baj közegészségi szempontból s kétszeresen égető, ha megfontoljuk, hogy míg más bajt üdülés, orvoslás kiirthat, ezt magával viszi a tanuló az életbe orvosolhatatlanúl. Reméli, hogy a baj csíráit képző helyi viszonyok megszűntetésére czélzó szavai meghallgatásra fognak találni . . . Sajnálattal ismeri be, hogy egy új épületre szóló egykori szép terveiről egyidőre kénytelen lesz lemondani; e pontban a viszonyok erősebbek akaratánál. A kérdés más megoldását kell megkisérleni, hogy az állapot legalább tűrhetővé váljék. Kisebb dolgokon, ajtókon, ablakokon s egyéb mellőzhetetlen javításokon kell kezdeni az átalakítást s fokozatosan állítani jobb karba az épületet. Egész meggyőződése, jogi érzete azt sugallja, hogy a főkötelezettség a tanulmányi alapot illeti; lépéseket fog tenni a városnál is s számít a zirczi apát úr jóindulatára, a kinek támogatását — a terhek viselésében — harmadik factornak reméli. Ekközben személyes érintkezésbe lépett a városi hatósággal, az irányadó férfiakkal; a minisztériumtól felhívás érkezett a városhoz, főispánhoz; az igazgató felszóltáíst kapott, készítsen javaslatot az épületen szükséges tatarozásokra, a folyosók téglaburkolatára, a tantermek padlóira, a rozzant festetlen ajtók, ablakok helyreállítására, a falak és földszinti helyiségek nedvességének megszüntetésére, szóval az épületen szükségesnek bizonyult átalakítások és tatarozások módjára és mértékére nézve; készítsen továbbá javaslatot az iskolai bútorok (padok, dobogók, táblák, asztalok, fogasok stb.) helyreállítására. E javaslatok elkészültek s június 23-án hatósági férfiak és más városi előkelőségekből egy értekezlet alakult, mely értekezleten a gymnasium részéről az igazgató és Eázár Virgil (mint jegyző) vettek részt. A kormány képviseletében megjelent Fehér Ipoly kir. tanácsost és tankerületi