Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1892
45 Az ünnepély alkalmából több helyről érkeztek üdvözletek. Az az érdemes férfiú, ki negyedszázaddal ezelőtt a kör alapszabályainak jóváhagyását az ifjúságnak tudtúl adta, a nyilvános munkásság első évének elnöke, szintén intézett levelet az egyesülethez, mely a huszonöt év előtti elnök szózatát látható megindulással hallgatta. Álljon itt e levél egész terjedelmében s legyen drága emléke az ifjúságnak: Kedves ifjak! Ama kilenczedfél esztendőnek, melyet Baján éltem, két kedves emlékét hoztam onnan magammal: ezeknek egyike a társadalmi, másika az iskolai életre vonatkozik. Mindig kedvesen emlékszem vissza ama napokra, melyeket ott úgy a nyilvánosság terén, mint a családi körökben töltöttem; máskor meg valóságos örömmel telik el szívem, valahányszor ottani tanítványaimnak névsorát forgatom, mert látom belőle, hogy ama hiedelmem, mely akkor működésemben lelkesített, biztos alapon nyugodott; mindama tanítványaim, kiknek tehetsége, komoly törekvése arra jogosított föl, hogy egykoron majd — működjenek bár az élet sokfelé elágazó pályájának bármelyikén — állásuknak derekasan meg fognak felelni, ama hiedelmem alaposságát igazolták; hazánknak hasznos, derék polgáraivá lettek. De hogy ilyenekké lehettek, — nem dicsekvésből mondom, tegyenek róla bizonyságot ők, — azt nem csekély részben az önképző-kör megalakulásának s ama nemes versengésnek köszönhetik, mely abban meghonosodott s folyton lankadatlan buzgalommal megmaradt. Azóta számos önképzőkör keletkezett; lobbot vetett s nyomtalanúl megsemmisült. Hogy ilyenekkel szemben a bajai önképzőkör oly hosszú időn eredményesen működik és virágzik, annak okát főleg vezetőinek a nemes czél iránt nyilvánuló kiapadhatatlan lelkesülésében s tagjai ernyedetlenűl kitartó munkálkodásában látom: ezért, midőn mai díszes ünnepükön én is örülök, szívem mélyéből óhajtom, hogy az Egek Ura a bajai főgymnasium önképzőkörének hazánk s nemzetünk javára még évek hosszú során át oly lelkes vezetőket s oly nemes versengéssel eltelt tagokat adjon, mint a milyenek annak 25 éven át virágzását fentartani képesek voltak. Isten önökkel. Budapesten, 1893. április 26. Köpesdy Sándor, a VII. ker. áll. gymnas. igazgatója, a bajai főgymn. önképzőkör tiszteleti tagja. Horváth Cyrill.