Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1892
Grymnasiumunk története az 1879. évtől összefoly a magyarországi ciszterci rendnek, nevezetesen ezen rend szentgotthárdi apátságának történetével; összefügg alkotmányos kormányunk azon törekvésével, hogy az ős szentgotthárdi apátság az osztrák szentkereszti apátságból kiszakíttassék s eredeti rendeltetésének visszaadassék. A termékeny és kies fekvésű Vas megyének azon részén, hol a kis Lapincs a Rába folyamba ömlik — Szent-Gotthardon, -— hol 1664. augusztus 1-én oly sok fáradság és küzdelem után árnyba borult Magyarországon a török-világ napja s a felszabadulás hajnala fényes győzelem sikerével köszöntött be; e helyen III. Béla magyar király még 1184-ben ciszterci apátságot alapított. Az új telepítvény a franczia Trois-Fontainesből költözött át. Az anyakolostor felügyelt reá s ellenőrző jogot gyakorolt felette, mely csak akkor szűnt meg, midőn Zsigmond király az apátság és minden javai felett a kegyúri jogot Széchi Jánosra és utódaira ruházta. Ekkor már az anyakolostor Trois-Fontaines-ből nem volt képes a filiának jogait megvédelmezni, azért egyik egyetemes káptalan határozata szerint a főfelügyeleti jog átszállott a Grácz közelében fekvő Rein nevű apátságra. E felügyeleti jog csak névleges volt, mert a Széchiek a kegyúri jogról nem mondtak le. A mohácsi vész után az apátság az egymással versengő Szeredy és Széchi családok közös prédája lett; 1605-ben a nagyszerű templomot és egész épületet az ellenségtől való félelemből légbe röpítették. — III. Károly magyar király 1734. julius hó 28-án kibocsájtott diplomájával a szentgotthárdi apátságot s összes javait az alsó-ausztriai szentkereszti apátságnak adományozta. A magyar alkotmánynak 1867-ben történt visszaállításával ezen közjogi sérelem is orvoslást nyert. A magyar és osztrák vall. és közokt. minisztérium között 1878. június hó 25-én Bécsben létrejött az egyezség, mely a szentgotthárdi apátságnak a szentkereszti apátságból való kikebelezésének módozatait megállapítja. Az egyezség u. é. július 30-án legfelsőbb megerősítést, deczember 18-án pedig a római szentszék részéről is jóváhagyást nyert. 1) ») »Die Abtei Zircz mit den dazu gehörigen Abteien Pilis, Pásztó und St.-Gotthard in Ungarn.« Von Julius Rajniss.
