Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

55 szentélye ugyan igen légi, de a művészileg kidolgozott szobrokat az én időmben állították fel. Minyas kincstára csodálatos épület, mely Görögországban találhatók közt nem áll egyedül. A következő módon van építve: kőből van, alakja kerek, teteje nem teljes csúcsban végződik; azt mondják, hogy a legfelső kő az egész épületnek a zárát képezi.« Eme leírásból világosan láthatjuk, hogy Orchomenos kincseskamrái Pausanias korában még épségben állottak, s mint Schliemann megjegyzi, nagyon hasonlítanak Atreus kincseskamráihoz. Mikor Schliemann 1880-ban a kutatásokhoz fogott, a falak részint romba dőlve, részint mélyen a föld alatt voltak. Schliemann leírásából az is kitűnik, hogy itt is tökéletesen Pausaniast vette alapul, s rátalált az általa említett gazdag forrásra és sírokra is. Most értesülünk egy újabb ásatásról, a melyet Marathon síkján eszközöltek. Ezt annál kevésbbé akarjuk elhallgatni; mert Pausanias topographiájának hitelét rendkívül emeli. Szobortalapzat ez a kiásott régiség, a melyen három kissé megrongálódott dombormű van. Szépségük és finom kidolgozásuk a Parthenon domborműveivel való rokonságukat kétségtelenné teszi. Különben a Nemesis szobra állott valamikor felettök. Pausanias (I. 33. 2.) szerint »Marathontól (a községtől), valami hatvan stadiumnyira van Rhamnus, ha a tenger mentén Oropos felé haladunk. Emberi lakok a tengerparton vannak s a tergertől kissé beljebb van Nemesis szenthelye, a ki valamennyi isten közül leginkább szokta megbüntetni a kevély embereket. Ügy látszik mintha, a Marathon környékén kikötött barbarokra is ez istenség büntető keze nehezedett volna, mert midőn azon vakmerő véleményt táplálták, hogy Athenae elfoglalását semmi sem akadályozhatja meg, akkor -— mintha mindent elvégeztek volna — parosi márványdarabot is hoztak magukkal, diadaljel készítésére. E márványdarabból készítette Pheidias Nemesis szobrát; az istennő fején koszorú van, a melyre szarvasok és Nikék vésvék. Baljában almafaágat, jobbjában mérleget tart. 8. Pheidias (ki hallotta, hogy Nemesisnek anyja Helena, s Leda csak emlőit nyújtotta neki, s hogy atyja Zeus és nem Tyndareus), úgy tüntette fel a talapzaton Ilelenát, mint ki Leda által Nemesishez vitetik. Ráfaragta továbbá Tyndareust és fiait és egy férfiút, ki lóval áll ott, névleg Hyppeust. Itt van továbbá Menelaos, Pyrrhos, Achilleus fia; továbbá a talapzatra véste Epochost és egy más nevű férfiút.« Nem érdekel bennünket itt a domborművek maradványa és minősége, csupán az a tény, hogy e maradványt a Pausaniastól pontosan megjelelt helyen találták meg.