Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890
44 s egy kútban tengervíz van, a mely azért figyelemreméltó; mert a déli szél fuvásakor hullámmozgást mutat.* 1) Pausanias alighanem az északi oldalról nézte az épületet s lépett abba be, s ez okból mondja kettősnek. A templom egyik celláját képezte az Athena Polias temploma, a kinek szobra Pausanias hallomása szerint az égből hullott le. A templomban felsorolt dolgok közül semmi sem maradt fenn; a műipar fejlettségére azonban világot vet Kallimachos aranylámpájának leírása Pausaniasnál, »a mely felett érez pálmafa egész a mennyezetig nyújtja ágait s a gőzt fogja fel.« Készítőjéről ezt írja Pausanias: »Kallimachos e lámpa készítője, ki bár a művészetben a legelső művészekkel nem mérkőzhet ik, de készültség és hozzáértés tekintetében valamennyi közt a legnagyobb.« A kutatások eredménye közé tartozik az 1877-ben már teljesen kiásott Dionysos-szinház és szentély is, melyről periegetánk is említést tesz. (I. 20. 30.) »Dionysos igen régi szentélye a színháznál van; e szent hely belsejében Dionysosnak két temploma és két szobra van.« (I. 21. 2.) »Az athenaeieknek a színházban megvannak tragoidia és komoidia költőik szobrai, nagyobb részt a kevésbbé híreseké; mert Menandros kivételével egy komoidia költő sem volt ott azok közül, akik hírre tettek szert. A híres szomorújáték írók sorából Euripides és Sophokles volt ott Aischylos szobrát csak jóval halála és a marathoni csata után készítették el.« Eme szobrok közül csak Menandros és Sophokles szobrai vannak meg; eredetijök és utánzatuk is Rómában a laterani muzeumban áll. A többi szobroknak csak talapzatait találták meg. Említi Pausanias az Odeiont is, mely dalszínház volt s előtLe állottak az egiptomi királyok szobrai. Valószínűleg Heródes Attikos építette. Vannak még az Odeion- és a Dionysos-szinház körül egyéb nevezetességek is, a melyeket Pausanias (I. 22.) így ir le : »Asklepeios templomát mind szobrai miatt, melyek az istenséget és gyermekeit ábrázolják, mind festményei miatt érdemes megnézni. Van benne egy forrás is.« 1876-ban az athenaei régészeti társaság csakugyan feltárta Asklepeios csarnokát, a melyet Pausanias nem említ, továbbá a templomot és forrásházat, melyet a középkorban keresztény templommá alakították át. További leírását így folytatja Pausanias: Asklepeios szentélye után annak, a ki az Akropolisra megy, szembe tűnik Themis temploma, Előtte Hippolytosnak emelkedik emléke.» ') J. Stuart and Revett. The antiquities of Athena. London. 1830., a német fordítás.
