Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

25 tette és gyakorolta a görögök képző ösztönét s ez vitte őket arra, hogy ne csak a költészetben, hanem a képzőművészetben is isteneiket az emberekhez hasonlóknak alkossák. A fogadalmi ajándékokat is a művészek készítették, melyeken már nemcsak magát az istenséget, hanem az embereknek az istenekhez való viszonyát is fel kellett a művésznek tüntetnie; de a művésznek esetleg korlátlanul csapongó képzeletét ismét a vallás és ennek szolgái a papok terelték a rendes mederbe. Az ünnepi vallásos színezetű játékokban győzők szobrait hasonlókép a művészeknek kellett elkészíteniük, a mi már korlátok közé nem volt szorítható; mert épen a természeti hűséget kellett a szobrásznak művésziesen, de nem szolgailag visszaadnia. A templomépítés Delphoiből indult ki, s Delphoi hozta létre az első görög templomot, a mely ugyan nem haladta meg nagyszerűségben az egyiptomiak s pl. hinduk templomait, de valamint az építészetnek, úgy a szobrászatnak s festészetnek is a nemzeti vallással való szoros kapcsolata a görögöknél saját s egyedül nemzeti művészetet teremtett. Az itt mondottak igazságáról világosan meggyőznek bennünket Pausanias adatai is. Pausanias korában a vallásos érzés már hanyatlott s a Homerosi kor gyermeteg hite s tisztelete az istenek iránt már kialvóban volt. Maga Pausanias sem volt valami hivő ember, mi onnan is látszik, hogy gúnyolódva és hitetlenül említi fel, ha valahol az égből hullott szoborról hall beszélni. Mindeme körülmények daczára is alig tud más emléket felsorolni, mint a melyek a vallással, a vállásos intézményekkel s mythologiával szoros kapcsolatban voltak. Az egész görögség középpontja az ókorban Olympia volt. Az egyes görög törzsek egymásközti ellenségeskedései itt elsimultak s a vallásos és ünnepi játékokban s áldozatokban, a melyekben bármely görög törzs részt vehetett, talált kiegyenlítést. így találjuk azután azt a visszás állapotot, hogy egyik görögtörzs a másikon nyert diadala emlékét Olympiában vagy Delphoiben fogadalmi ajándékokkal s Zeus vagy más istenség oltárán bemutatott áldozattal ünnepelte s örökítette meg. A vallásos emlékeknek valóságos tárházát találjuk Olympiában, akár Pausaniast olvassuk, akár a már fentemlített kutatásokra irányítjuk figyelmünket. Az a kérdés már most, hogy mennyiben egyeznek meg Pausanias adatai a valósággal, vagyis az ásatások útján előkerült maradványokkal. Az V. k. 7. fejezetétől a 27-ig s a VI. k. 1—22. fejezetéig írja le Pausanias Olympiát, mely a mai Morea félsziget nyugati részén terül el az Alpheios folyó jobb oldalán s a Kronion hegy tövében. Leírását körülbelül így lehet osztályozni: A fontosabb épületeket a