Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

14 tel vegyes bámulata buzdíthatta őt ez utazásokra. Mi sem természetesebb, minthogy először a hazájához közel fekvő vidékeket utazta be: Kis-Ázsia partvidékeit és Phrygia környékét. Azután az aeginai tenger szigeteit járta be. Nagyobb utazásai Sardiniától Syriáig s Arábiáig terjedő földrészt foglalják magukban. Első ilyen útja Palesztinán és Syrián keresztül Egyiptomba vitte őt. Ezt abból következtetjük, hogy oly közvetlenséggel irja le (I. 24. 3.) az egyiptomi Ammon templomot és szobrot, mely csakis személyes látásnak lehet eredménye. Egyiptomi útjában egész Thébéig jutott. Palesztinából, Syriából (VI. 2. 7.) mondákat említ, s részletesen leirja a Holttenger sajátságait. Ezután Athenaebe ment s ott hosszabb ideig tartózkodott s igen valószínű, hogy eddigi tapasztalatait irta le, továbbá könyvéhez irt történeti adatokat gyűjtötte és tanulmányozta, s egyúttal a város nevezetességeit is megszemlélte.

1) Innen Sicilia és Sardinia érintésével Rómába ment és itt hosszabb időre megállapodott a város nevezetességeinek tanulmányozása végett. Nem valószínűtlen, hogy Siciliában és Sardiniában is tartózkodott; mert igen élénk benyomást hozott innen magával a kecskékről. (X. 17. 12.) így szól ugyanis: »A kecskék nagyságban nem múlják felül más országokéit; alakjuk olyan, a milyenben az aiginai szobrászat a vadkecskékct ábrázolja. « Később visszatért Görögországba és tán azon rendben, amint könyvei egymásután következnek, beutazta Hellast. Utazásban sok évet töltött, mit az is bizonyít, hogy mikor Patraiba utazott, Heródes Attikos színházát felépültnek mondja, holott Athenaeben való tartózkodásakor az még befejezetlen volt. Tán az Antoninusok idejében Rómában telepedett le állandóan. Pausanias útleírása 10 könyvből áll. Munkáját — mint láttuk, — leginkább útinapló jegyzeteiből állította össze, mikor úgy nagyobb utazásai után némi szüneteket tartott. Vajon ő maga osztotta-e fel munkáját 10 könyvre s különösen az Elisről szólót két könyvre, azt adatok híján eldönteni nem tudjuk. Epúgy nem lehet bebizonyítani, hogy minden előszó nélkül irta-e meg munkáját. De az előszó hiánya azt gyaníttatja velünk, hogy írónk nem tökéletes művészi szerkezetű munkát adott, hanem csak felületesen kidolgozott munkát, a mely még így is telve van lacunával, interpolatiókkal és elrontott részekkel. Hogy munkáját sohasem dolgozta ki szerzőnk alaposan, erre igen jó példát találunk első könyvében. Ez első könyv rendkívül hiányos és ») Schubart. Bevezetés.