Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890

12 mondanunk, hogy Herodotos mellett Thukydides is mestere volt Pausaniasunknak, de utánzásról szó sem lehet; mert ennek lényege, a jellem utánzása tökéletesen hiányzik. Fennebb említettem llegesiast, mint ki Pausaniasnak tanítója volt. Ha utánzásról lehet szó, akkor még legjobban beszélhetünk Hegesias utánzásáról. Utazónk leírásából kiolvashatjuk, hogy micsoda forrásokat használt és hogyan gyűjtötte adatait ? »Láthatunk és hallhatunk is bizonyára sok csodálatra méltót Görögországban, de minden dolognál jobban mutatkozik ez isteni benyomás Olympiában, az elisi mysteriumok és harczjátékokban,« mondja V. 10. 1. »Hátra van még a Hera templom leirása — irja V. 16. 1. — és a mi figyelemreméltót az tartalmaz.« »Ha az öreg embernek, a kit én e felől megkérdeztem, igaza van, akkor ez Oxylos síremléke.« (VI. 24. 7.) Nagyon gyakran használ ily kifejezéseket: »a mint ők tartják«, »a mint a vezető mondotta.« Különben maga is ismételten megemlíti, hogy adatainak legnagyobb részét a vezetők elbeszéléseiből, szószerinti adataiból merítette. E vezetők Görögország nagyobb városaiban egész szervezett czéhet alkottak. Pausaniasnak is elválhatatlan társa volt a vezető, cicerone. Adatai gyűjtése s a műemlékek magyarázata közben e nélkül őt gondolni sem lehet. Számos helye bizonyítja azt is, hogy a feliratok is adatokkal szolgáltak neki, különösen az egyes művészek neveire nézve. (II. 17. 2. VII. 42. 10.) Bizonyára mindjárt sajátkezűleg le is másolta itt-ott az érez- vagy kőbe vésett feliratos emlékeket; mert különben nem tudta volna megnevezni, egyenként a szobrokat s készítőiket, nem különösen az olympiai győzők szobrainak felsorolásakor. Bár periegetánk nem említ forrásokat, mégis bizonyosan tudjuk, hogy más forrásai is voltak; mert ezt könyve is lépten-nyomon elárulja. így Olympiában az ókorban igen virágzó irodalom volt, mely a művészekkel, de egyes művekkel is foglalkozott. Szerzőik részben előttünk is ismeretesek, de műveik vagy egészen vagy legalább töredékekig elvesztek. Nem tehetjük fel, hogy ez kikerülte volna Pausanias figyelmét, ki csak utazó volt s mindent maga nem nézhetett végig s nem jegyezhetett fel. Sikerült kimutatni, hogy Pausanias és Plutarchos közös forrásból merítettek. Pausanias ugyanis VIII. 49. Philopoimennek adja életrajzát. Plutarchos is megirta ugyanezt. Első olvasásra szembetűnik a kettő közti hasonlóság; a különbség csak az, hogy míg Pausanias szárazan és szűken tükrözi vissza forrását, addig Plutarchos a maga módja szerint terjengősen