Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888

29 leányát, ha pihenő helyre talál, vezesse oda; már a helylyel sem törődik : akár szentelt, akár szenteletlen, ha megpihenhet ott, mindegy neki. Antigoné körülnéz s azt gyanitja, hogy valamely város közelében kell lenniök, mert tornyokat lát; a hely, hol most vannak, alkalmasint szent hely, erre mutat a dúsan tenyésző borostyán, szőlő s olajfa, meg a fülemülék dala, mely a bokrok közül hangzik elő. Alig ült le Oedipus e helyen, egy utas jő sietve feléje s felszólítja, midőn tőle tudakozódni akar, hogy előbb jöjjön ki a ligetből, mert szent a hely, hova leült. Minő istenségnek szentelték? kérdi Oedipus. Eumenidáknak, hangzik a válasz. Jó helyre jöttem ekkor, s nem is hagyom el e helyet többé, szól a vak király, végzetem parancs szava ez. Az utas e szavak után magától tenni semmit sem mer, távozni akar, hogy a polgároknak adja tudtul ez eseményt, de Oedipus kéri, maradjon s adjon felvilágosítást a tájról s lakóiról. Az utas elmondja, hogy az egész vidék köröskörül szent, Poseidon s Prometheus lakik itt; a vidék Athén területéhez tartozik, Kolonosnak hivják s Theseus a király. Midőn ezekről értesült Oedipus, azt kérdi, elmcnne-e valaki Theseushoz, hogy ide hivják, mert bár vak ember ő, de a mit mondani akar, az nem lesz világtalan. Az idegen azonban fontosnak tartja e dolgot s előbb a polgároknak akarja bejelenteni. Felszólítja Oedipust maradjon addig, míg visszatér, a berekben s távozik. Oedipus, miután egyedül maradtak, először a hely isteneihez fordul s kéri őket, hogy mivel nálok talált pihenést hosszú bolygásai után, ne űzzék el őt s ne keljenek Phoebos ellen s ő ellene. Azután czéloz azon szavakra, miket megvakulása alkalmával mondott Bár jól tudom, nem pusztit el se kór, se más; Hisz nem kerültem volna már el a halált Hajdan se, ha mely előérzet a legnagyobb testi s lelki kínok között fogamzott akkor meg benne, s igy folytatja, rátérve maradása okára Megjósolván ez isten számtalan bajom, Hosszú idő multával nyugtot ugy igért, Ha vándorlásom vége oly országba visz, Hol istennők tanyája lát vendégéül, már pedig a hely, a hova jutott, istennőknek, az »éj rettentő lányainak tanyája. Itt találja majd fáradalmas életének végét. De a jóslat többet is mond: szerencsét hoz ő arra, ki felfogadja, ezért küldött Theseus királyért. Apollo ezen kivül azt is mondotta, hogy a jóslat teljesültét előjelek fogják