Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888

4 hiúsítani az istenek által elhatározott s kijelölt jövőt. A bűnt, egy másikkal akarta eltörölni: elhatározta közösen nejével, hogy a gyermeket megölik. Laios Iokastére, ez meg egy szolgára bizta a gyilkosságot. A szolga elvitte a kisdedet, átszúrt s összekötött lábakkal, Kithaeron vadonába, de nem ölte meg, hanem, mint később beszéli el, átadta egy Korinthos vidéki pásztornak: A szánalom vitt rá, . . ., azt vélve, hogy Hónába, távol földre fogja vinni öt.*) Ezután hosszú idő múlik el s ugy látszik, mintha ez utolsó gonoszság az előbbieket hatásukban mind megsemmisítette volna. Thebában nyugodtan uralkodik Laios tovább, jelen hatalmát nem zavarja semmi sem, a jövendőtől nem retteg, hisz a szolga a rábízott parancsot elvégezte. De e nyugalmat nagy baj zavarja meg. A város előtt egy szörnyeteg telepedett le a sphinx — felül nő alak, alább szárnyas oroszlán, s az országot pusztította. Nem használ imádság, haszontalanok az áldozatok, a nép kétségbe van esve, a királyt elhagyta bölcsesége; nincs más hátra, az isteneket kell megkérdezni. Újra követség indul Delphibe; maga a király megy. Összesen öten vannak. A kíséretben van azon szolga is, ki a gyermeket elvitte Kithaeron rengetegébe. Utjok kedvező eleinte, fiatal csikók ragadják a szekeret s minden baj nélkül elérnek addig, hol az ut három felé szakad, Phocis, Boeotia és Delphi felé. Itt egy fiatal ember jő velük szembe, kit a lovak előtt haladó szolga, mivel nem tért ki elég gyorsén, félre lök s a király durván megtámad. Az ifjú haragra gyúl s megüti a kocsist. A király erre kettős hegyű botjával feje tetejére sujt. A fiatal ember most a király ellen fordul s ugy üti meg botjával, hogy a szekérből azonnal fejtetőre kibukik s meghal, azután a kísérőkre ront s hármat közülök agyon ver. A negyedik, a bizalmas szolga, megfutamodik. Haza szalad Thebába s ott a királynénak s a népnek elbeszéli ez esetet, de hogy gyalázat ne érje az egy ellenség miatt, ugy adja elő, mintha rablók támadták volna meg őket. Theba városa még nagyobb gyászba merül. Királyát elveszté s a sphinx egyre szedi áldozatait a polgárok sorából. Talányt ad föl annak, ki eléje kerül s ha megfejteni nem képes, megöli. Még eddig senkinek sem sikerült ez s minden nap uj gyászt hoz Kadmos városára. A nép Kreonnal, a királyné bátyjával egyetemben kihirdeti, hogy a ki megfejti a sphinx talányát s megszabadítja a várost, az kezét az özvegy királynénak s evvel a királyságot kapja meg. Ekkor egy ifjú érkezik a siránkozó városba. Kérdi a gyász okát s midőn megtudja, bátran vállalkozik a szabadító szerepre. *) Mindenütt Csiky G. fordítása.